Az EU kedden véglegesítette az Oroszországgal szembeni, úgynevezett harmadik körös szankciókat, amelyek ezúttal már komplett szektorokat is érintenek. Az új uniós feketelistára most nyolc személy és három cég került fel. Az EU döntése után pár órával az USA is bejelentett büntető intézkedéseket, erre a listára három orosz állami bank és állami tulajdonban lévő hajógyár került fel, ami kiegészíti a két héttel korábban bejelentett amerikai feketelistát. Az orosz szanciók a VTB Bankot (VTBR), a Bank of Moscow-t és az Orosz Mezőgazdasági Bankot, valamint a United Shipbiulding Corp.-ot célozzák.

A listán szereplő három személyt az Európai Unió Vlagyimir Putyin "régi ismerőseként" azonosítja: Arkagyij Rotenberg, Jurij Kovalcsuk és Nyikolaj Samalov. Mindhárman azért kerülhettek a listára, mert haszonélvezői azoknak az orosz vezetői döntéseknek, amelyek a Krím elcsatolását, Ukrajna destabilizációját eredményezték, fenyegetik az ország szuverenitását, területi egységét és függetlenségét.

A jogszabályból kiderül, hogy Rotenberg Putyin elnöksége idején szerzett vagyont, az állam és a tulajdonában lévő vállalatok előszeretettel ítélnek meg neki jövedelmező szerződéseket, a szocsi olimpia beruházásainak jelentős részét is Rotenberg valósíthatta meg. Ukrajna területi egységének aláásásához azzal járul hozzá közvetlenül, hogy az ő többségi tulajdonában lévő Giprotranszmoszt kapott megbízást, hogy elkészítse annak a hídnak a megvalósíthatósági tanulmányát, amely Oroszországot kötné össze a Krímmel.

Kovalcsuk és Samalov egyaránt jelentős tulajdonhányaddal bír az EU szerint az orosz felső vezetés személyes bankjaként szolgáló Bank Rosszijában. Kovalcsuk a pénzintézet elnöke és legnagyobb részvényese, tulajdonrésze tavaly 38 százalékos volt. Samalovnak 10 százalékos részesedése van a bankban, amely a Krím elcsatolása óta több fiókot is nyitott a félszigeten, konszolidálva ezzel a törvénytelenül annektált térség integrációját az Oroszországi Föderációba.

Médiakampányért is lakolnak

Mind Kovalcsukra, mind Samalovra nézve szintén terhelő, hogy a Bank Rosszija emellett meghatározó tulajdonhányaddal rendelkezik a Nemzeti Médiacsoportban, amelynek tévécsatornái aktívan támogatják az Ukrajna destabilizálására irányuló orosz kormánypolitikát.

Az orosz elnök hivatalából vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat rendelt el az Európai Unió Alekszej Gromovval szemben is, aki az elnök kabinet vezetőjének első helyettese, és ugyancsak azért felelős az ukrajnai válságért, mert ő adott utasítást több médiumnak, hogy álljanak a kelet-ukrajnai fegyveres szeparatisták oldalára, valamint támogassák a Krím elcsatolásának politikáját.

Aktívan fenyegeti Ukrajna területi egységét, szuverenitását még a most nyilvánosságra hozott lista szerint Okszana Csigrina, az úgynevezett Luhanszki Népköztársaság "kormányának" szóvivője. Szankciókat rendelt el emellett az EU Borisz Litvinovval szemben, aki a "Donyecki Népköztársaság Legfelső Tanácsának elnöke", s döntő szerepe volt az el nem ismert népszavazás megszervezésében a terület Ukrajnától való elszakadásáról. Beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtja még az Európai Unió rajta kívül Szergej Abiszovot is, akit a Krím "belügyminiszterévé" nevezett ki Vlagyimir Putyin.

A destabilizációért felelősök is a listán

Felelősnek tartja rajtuk kívül az EU Ukrajna destabilizációjáért a kelet-ukrajnai szeparatistákkal szoros kapcsolatot ápoló Konsztantyin Malofejevet, aki Alekszandr Borodaj donyecki "miniszterelnök" korábbi munkáltatója, nyíltan kiállt a Krím, majd Kelet-Ukrajna Oroszországhoz csatolása mellett, az ukrán hatóságok pedig nyomozást indítottak ellene a szeparatisták anyagi és pénzügyi támogatása miatt.

A természetes személyek mellett az Európai Unió három jogi személy, három vállalat Európai Unióban található vagyonának zárolását is elrendelte. Ezek egyike az Almaz-Antej fegyvergyártó vállalat, amely a többi között a BUK típusú légvédelmi egységeket készíti. Keresztet vethet az unióban lévő vagyonára a Dobroljot orosz állami légitársaság is, amely jelenleg az egyedüli cég, amely járatokat üzemeltet Moszkva és a krími Szimferopol között, hozzájárulva ezzel a félsziget Oroszországba való beolvasztásához, valamint elősegítve Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megsértését.

A harmadik, uniós büntetőintézkedés alá vont cég pedig az Oroszországi Nemzeti Kereskedelmi Bank, amely a Krím annektálását követően kizárólagos "állami" tulajdonú pénzintézetként piacvezetővé vált a félszigeten, holott előtte egyáltalán nem is volt jelent a krími piacon. A kivonuló bankok felvásárlásával a pénzintézet az unió szerint aktívan támogatta a Krím Oroszországba integrálására irányuló törekvéseket.

Három további cég a feketelistán

Az új listára nyolc új személy mellett 3 orosz cég került fel: az Orosz Nemzeti Kereskedelmi Bank, a Dobrolet légitársaság, valamint az Almaz-Antey részvénytársaság. Utóbbi egy légvédelmi fegyvereket gyártó állami vállalat, az EU szerint valószínűsíthető, hogy fegyverekkel látja el a helyi milíciát Délkelet-Ukrajnában. A Dobrolet az állami tulajdonban lévő Aeroflot légitársaság tulajdonában van, és azért került fel a listára, mert ez a cég üzemelteti a Moszkva a Krími Autonóm Köztársaság fővárosa, Szimferopol közötti járatokat. A kereskedelmi bank pedig azért került fel a listára, mert a Krím félszigeten tevékenykedik, ahol egyre inkább domináns szereplővé válik.

A G7 is színre lépett

Közös nyilatkozatban figyelmeztették szerdán a G7-csoport vezetői Oroszországot, hogy szankciókkal kell szembenéznie, ha nem változtat az Ukrajnával kapcsolatos politikáján. Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán vezetői mélységes aggodalmuknak adtak hangot az orosz lépések miatt, amelyek "aláaknázták Ukrajna szuverenitását, területi épségét és függetlenségét".

A nyilatkozat aláírói szerint Oroszországnak még mindig lehetősége van a helyzet csillapítására. Rámutattak arra, hogy ellenkező esetben készek lesznek magasabb árat fizettetni Moszkvával a tetteiért.

G7-csoport tagállamainak vezetői felszólítottak minden felet, hogy léptessenek életbe tűzszünetet a Kelet-Ukrajna felett július 17-én lelőtt maláj utasszállító lezuhanásának helyszínén. Emellett sürgették, hogy jöjjön létre fenntartható fegyvernyugvás az ukrán hadsereg és az Oroszországhoz húzó kelet-ukrajnai szakadárok között.

A szankciók bejelentését követően az orosz jegybank bejelentette, hogy kész segíteni a szankcióval éritetteknek, miután megfelelő tőkével rendelkezik.

Lyuk a hálón

Az amerikai és európai szankciók is tartalmazták a nyugati pénzpiacokhoz való hozzáférést néhány pénzintézet esetében. A Wall Street Journal (WSJ) ezekkel a szankciókkal kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy azok hatása vélhetően mérsékelt lesz, miután az amerikai feketelistáról lemaradt például az OAO Sberbank, amelynek többségi tulajdonosa az orosz állam, és az ország legnagyobb bankja, mintegy 19 ezer fiókkal, a lakossági és vállalati hitelezés jelentős részét kezeli, továbbá jelentős szereplője a beruházási és vállalati szegmensnek Európában is.

Az Európai szankciók hiányosságának véli a WSJ, hogy az EU intézkedései nem terjednek ki az orosz bankok európai leánybankjaira. A VTB Banknak és a Sberbanknak például vannak leányai Ausztriában, a VTB pedig aktív Cipruson is. Ezek az egységek több mint 20 milliárd eurós (26,8 milliárd dollár) eszközállománnyal rendelkeztek tavaly év végén, Ausztria és Ciprus mellett pedig vannak leányai Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Németországban és Franciaországban. Ennek egyik oka lehet, hogy bonyodalmakat okozott volna ezen bankok eurózónás központjainak kezelése az Európai Központi Bank számára, amely idén ősztől veszi át a valutaövezet bankjai felett a felügyletet.

Diplomaták ezt azzal indokolták, hogy Európa pénzügyi stabilitását meg kell őrizni, illetve, hogy a cél nem az, hogy a bankokat ellehetetlenítsék, hanem hogy az orosz gazdaság finanszírozását megnehezítsék. A leánybankoknak lesz lehetősége profittranszferre és anyabanki hitelezésre, de nem lesz lehetőségük értékpapír kibocsátásra az EU-ban, és az így szerzett források visszautalására Moszkvába. A lap ennek kapcsán megjegyzi, hogy az nem világos, miként tesz a felügyelet különbséget a legális és illegális transzfer között.

A VTB-nek egygébként az év végéig mintegy 3 milliárd dollárnyi adósságot kell majd refinanszíroznia a Bank of America Merrill Lynch szerint. A Sberbanknak körülbelül 2 milliárd dollárnyit.