BUX
38657

Putyin visszább lép? - Megugrottak az orosz indexek a szavaira

Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatot tett a parlament felsőházának, hogy vonja vissza azt a felhatalmazást, amelyet márciusban adott neki a hadsereg Ukrajnában történő alkalmazására - közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő kedden.

MTI, 2014. június 24. kedd, 12:45

Az államfő kezdeményezése "a kelet-ukrajnai helyzet normalizálását és rendezését célozza és az erről megkezdett háromoldalú tárgyalásokkal kapcsolatos" - tájékoztatott Peszkov. Az orosz elnöki szóvivő azt is elmondta, hogy az államfő még azelőtt elküldte a határozat visszavonását kezdeményező levelet Valentina Matvijenkónak, a felsőház elnökének, hogy elindult volna hivatalos ausztriai látogatására. Az orosz államfő a tervek szerint Bécsben találkozik Didier Burkhalterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros svájci elnökével is.

A kezdeti erősödés után tovább erősödtek a moszkvai értéktőzsde irányadó mutatói kedden azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a hadsereg ukrajnai bevetésére kapott felhatalmazás visszavonását kérte a parlament felsőházától. A dollárban jegyzett részvények kereskedését tükröző RTS-index a hírre azonnal egy százalékkal erősödött és így a pénteki zárószinthez képest már több mint 2,5 százalékos pluszban állt, január közepe óta először lépte át az 1400 pontos szintet. A likvidebb rubelkereskedésű MICEX-tőzsdemutató 0,6 százalék emelkedéssel indította a napot, majd csaknem 1,3 százalékra erősödött az orosz államfőnek az orosz-ukrán feszültség mérséklését célzó javaslatára.

Az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) március elsején hozott határozatával adott felhatalmazást Putyinnak arra, hogy az orosz állampolgároknak és a Krím félszigeten állomásozó orosz Fekete-tengeri Flotta állományának a védelme érdekében szükség esetén bevethesse az ország hadseregét Ukrajna területén. A felsőház az orosz államfő kezdeményezésére tartott rendkívüli ülést március első napján, és akkor azt szabta meg az elnöknek, hogy a hadsereg alkalmazására kapott jogosultságával "az ukrajnai társadalmi-politikai helyzet rendbejöttéig" élhessen.

Hétfőn Donyeckben előzetes egyeztetések kezdődtek az EBESZ és Oroszország bevonásával a kijevi hatalom és a délkelet-ukrajnai szakadárok vezetői között.

A megbeszélésen Heidi Tagliavini, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője, Mihail Zurabov kijevi orosz nagykövet és ukrán részről Petro Porosenko elnök megbízottjaként Leonyid Kucsma volt államfő vett részt, oldalán volt hivatalvezetőjével, Viktor Medvedcsukkal.

A tárgyalásokon mindkét oldal beleegyezett hadifoglyaik szabadon engedésébe. Alekszandr Borodaj, az egyoldalúan kikiáltott "donyecki népköztársaság" miniszterelnöke pedig bejelentette, hogy - válaszul a Petro Porosenko ukrán elnök által múlt pénteken meghirdetett béketervre és egyhetes egyoldalú tűzszünetre - az oroszbarát erők is fegyvernyugvást hirdetnek péntekig.

A volt grúz elnök átlát a szitán?

Miheil Szaakasvili egykori grúz elnök a kelet-ukrajnai fegyveres viszályt az 1992-93-as abház háborúhoz hasonlította Facebook-bejegyzésében, azt állítva, hogy a donyecki tűzszünetet erőinek átcsoportosítására és újabb területek megszerzésére használja majd fel Oroszország.

"A donyecki és luhanszki konfliktus mint két vízcsepp, úgy hasonlít az 1992-93-as abháziai háborúra" - fogalmazott a közösségi portálon Szaakasvili az Unian ukrán hírügynökség keddi tudósítása szerint. A volt grúz államfő hangsúlyozta, hogy Eduard Sevardnadze - aki a húsz évvel ezelőtti konfliktus idején volt Grúzia elnöke - három tűzszüneti egyezményt is aláírt Oroszországgal, amely ezt "minden egyes alkalommal erőinek átcsoportosítására és újabb területek (ellenőrzésének) megszerzésére használta fel".

Szaakasvili szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök, a mostani kelet-ukrajnai tűzszünetet üdvözölve minden bizonnyal három feladat végrehajtását tűzte ki. Először is el akarja kerülni az orosz gazdaság egyes szektorai ellen irányuló nyugati szankciókat, amelyek elkerülhetetlenek lennének, ha most nem születne megállapodás. Másodszor Putyinnak sikerült olyan új kvázi államalakulatokat létrehoznia a "donyecki népköztársaság banditáiból", amelyek lehetővé teszik számára, hogy a jövőben az Ukrajna és a donyecki népköztársaság közötti konfliktust emlegethessen, nem pedig Ukrajna és Oroszország közöttiről. Harmadszor pedig az a célja, hogy elaltassa az ukrán kormány éberségét, és titokban erősítse a "banditákat", hogy azok döntő csapást mérhessenek, és kiűzzék az ukrán csapatokat Donyeck és Luhanszk megyéből - írta Szaakasvili.

Az egykori grúz elnök végül hangot adott azon meggyőződésének, hogy Kijevnek bizonyára elegendő tapasztalat áll rendelkezésére ahhoz, hogy elemezze a lehetséges kockázatokat, és ne engedje, hogy Putyin végrehajtsa az ukrán állam további szétdarabolását és felbomlasztását célzó tervét.

Szaakasvili 2013 novemberében hagyta el Grúziát, néhány nappal azelőtt, hogy lejárt az elnöki mandátuma. Először Európában élt, majd az Egyesült Államokba költözött. A szakadár Abházia 1992-1993-ban vívott több tízezer áldozattal járó háborút Grúziával, és egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét. A konfliktusban kis híján életét vesztő Sevardnadze grúz elnök Oroszországot azzal gyanúsította, hogy támogatja a lázadókat és Grúzia területi épségének megbontására törekszik. A grúz vezetés, Szaakasvili elnöksége idején 2008 augusztusában hadműveletet indított egy másik szakadár térség, Dél-Oszétia visszaszerzésére, amely az 1990-es évek elején szintén kivált Grúziából. Oroszország azonnal beavatkozott a konfliktusba, és súlyos vereséget mért a grúz erőkre. Az oroszok teljes mértékben ellenőrzésük alá vonták Dél-Oszétiát és Abháziát, majd Moszkva független államként ismerte el a két szakadár tartományt.