Jókora paksaméta új szerződéssel a táskájában tér vissza Moszkvába Vlagyimir Putyin Pekingből, ahol részt vett a második világháború lezárásának 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, ám nem tudott pénzt szerezni "keleti politikájának" legfontosabb projektjeihez - írta a Reuters. Úgy tűnik, nem lesz egyszerű végrehajtani azt a tervet, amelyben az európai gazdasági kapcsolatokat a kínaiak váltanák fel.

Putyint meglehetősen népes, magas rangú tisztviselőkből, vállalatvezetőkből álló delegáció kísérte el az útjára azzal a nem titkolt céllal, hogy a látogatást felhasználják a gazdasági kapcsolatos elmélyítésére. Oroszország az ukrán válságban játszott szerepe miatt elfogadott amerikai és európai szankciók miatt nem jut forráshoz a nyugati tőkepiacokon, ezért mi másban bízhatna, mint hogy a világ második legnagyobb gazdasága segítségére lehet e gond megoldásában.

Nagy csinnadratta

Gesztusokban nem volt hiány, az orosz államfőt fogadta kínai kollégája és a pekingi kormány feje is, és aláírtak egy csomó gazdasági megállapodást, amelyek a bankszektortól a távközlésig számos ágazatot érintenek. Igor Szecsin üzletember, Putyin befolyásos tanácsadója az monda, hogy a szerződések teljes összege elérheti a 30 milliárd dollárt.

Sajnálatos módon azonban ez nem érinti azt az összesen 113 milliárd dollárnyi kínai-orosz közös projektet, amelyek egyik részét felfüggesztették, másik részét elhalasztottak. Ezekről nem sikerült új egyezségre jutniuk.

Halványuló gázüzletek

A Novatek, Oroszország legnagyobb független gázkitermelője, nem tudott kínai forrást szerezni jamali folyékonygáz-projektjéhez. Az lng-terminált 27 milliárd dolláros költségekkel akarják felépíteni a francia Total és a kínai CNPC részvételével.

A Novateknek - amely részben Gennagyij Tyimcsenko, Putyin egyik közeli barátjának kezében van - éppen az előbb említett problémától szenved: a tulajdonos elleni szankciók miatt nem tud pénzhez jutni. Tyimcsenko korábban azt mondta, hogy 20 milliárd dollár kínai hitelt kapnak a projekt végrehajtásához. A pénz azonban eddig nem érkezett meg, és ma már legfeljebb 15 milliárd dollárról beszélnek.

Nem sikerült áttörést elérni egy további nagy projekt esetén sem. Ebben a Gazprom keresett kínai forrásokat ahhoz, hogy megépítse az Altaj régión át Kínába vehető gázvezetékét. Alekszej Miller a gázóriás vezérigazgatója csak annyit tudott mondani, hogy várakozásai szerint 2016 tavaszán írhatják alá az erről szóló megállapodást.

Borús jövő

A Reutersnek nyilatkozó szakértők nem ígérnek sok jót. Szerintük nem sok jót ígér, hogy a zuhanó olajárak, amelyek megfosztják Oroszországot a mesés olajexport-bevételektől, és a rubel főként ebből fakadó meredek gyengülése párosul Kína saját gazdaságai bajaival, illetve a korrupció elleni harc felpörgésével. Mindez azzal járhat, hogy egyes projekteket meghatározatlan időre elhalaszthatnak.

Ezt a várakozást támaszthatja alá az orosz hírügynökségek egyik néhány héttel ezelőtti értesülése. Idézték a Kínai Kereskedelmi Minisztérium eurázsiai osztályának igazgatóját, Ling Jit, aki azt mondta, hogy az alacsony olajárak megnehezítik az altáji projekt végrehajtását. További gond - fejtegette az igazgató -, hogy a rubel árfolyamának rakoncátlan hullámzása amúgy is szükségtelen pluszkockázatot visz az orosz-kínai együttműködésbe.