A statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint az idei második negyedévben 0,6 százalékkal zsugorodott a GDP az előző negyedévhez képest, éves összehasonlításban pedig 0,9 százalékos volt a visszaesés. Az első negyedévben 0,2 százalékos volt a visszaesés 2013 utolsó negyedéhez viszonyítva.

Az idei év első felét tekintve azonban még 0,5 százalékkal bővült Latin-Amerika legnagyobb gazdasága az előző év azonos időszakához képest, ugyanez az adat 2013 első felében még 2,7 százalékon állt. Június végére 1,4 százalékra süllyedt a gazdasági növekedés 12 havi üteme a március végi 2,5 százalékról.

A második negyedévi gyenge teljesítményt elsősorban az ipari termelés visszaesése okozta. Az első negyedévhez képest az ipar 1,5, a szolgáltatások pedig 0,5 százalékkal teljesítettek gyengébben, míg a mezőgazdasági szektor 0,2 százalékos bővülést könyvelhetett el április-júniusban. Éves összehasonlításban az ipari termelés 3,4 százalékkal csökkent, a mezőgazdasági termelés stagnált, a szolgáltatói szektor 0,2 százalékkal gyarapodott.

Júniusban, amikor a Brazíliában megrendezett labdarúgó világbajnokság miatt sok munkaszüneti nap volt, különösen jelentős mértékben csökkent az ipari termelés. A gazdaság azonban már a világbajnokság előtt bajban volt az infláció megugrása miatt: csökkent a lakosság vásárlóereje, a jegybank három és fél éves csúcsra, 11 százalékra emelte alapkamatát, így a beruházások továbbcsökkentek és a vállalkozói bizalom rekordmélységbe süllyedt.

Az új kedvezőtlen GDP-adat nagy csapás Dilma Rousseff elnök számára, akinek amúgy is egyre haloványabbak az újraválasztási esélyei. Brazíliában októberben tartanak elnökválasztást. A baloldali irányultságú politikájával a fogyasztói és üzleti bizalmat erodáló, a pénzügyi befektetőknek súlyos veszteségeket okozó, ámde a szegénységet és a munkanélküliséget csökkentő Rousseff több mint hároméves államfői tevékenykedése alatt erősen lassult a gazdasági növekedés: míg 2010-ben 7,5 százalékkal bővült a GDP, a következő évben 2,7, 2012-ben mindössze 1,0, tavaly pedig 2,5 százalékkal.

Elemzők 0,7, a kormány 2,0, míg a jegybank 1,6 százalékos gazdasági növekedésre számít az idei évben.