A rekordösszegű és arányú szlovák adósságnövekedés a HN által megszólaltatott gazdasági szakértő szerint annak a következménye, hogy az állam már az év kezdeti időszakában bebiztosította az egész évre szükséges hitelforrásait, s ezért az adósság összege az év hátralévő részében már csak csökkenni fog, s GDP-arányos szintje az év végére nem lépi túl az 57 százalékot.

A szlovák államadósság az utóbbi években, abszolút értékben évente két, két és fél milliárd euróval emelkedett, jelenleg már meghaladja a 41 és fél milliárd eurót. A GDP-arányos szlovák államadósság növekedése az elmúlt öt évben nagyon erőteljes volt, a 2008-as évben kimutatott 28 százalékról a tavalyi év végére arányában csaknem megduplázódott, túllépte az ország GDP-jének 55 százalékát. Ennek következtében és a szlovák "adósságfék törvény" alapján a kormánynak már tavasszal életbe kellett léptetnie az említett jogszabályban megszabott második számú "adósságféket", amely költségvetési lekötésekkel és a közigazgatás kiadásainak emelkedésének befagyasztásával jár.

Szlovákiában 2012-ben fogadták el az alkotmányos erejű, adósságfék törvényt, amely az államadósság plafonját a GDP 60 százalékában határozza meg, s már az adósság 50 százalékot meghaladó aránya esetén is különböző intézkedéseket foganatosít. Ezek közül a legenyhébb tavaly nyáron lépett életbe, a második fokozat pedig idén tavasszal.

Bár az államadósság az idei év első harmadában tapasztalt növekedési üteme jövőre újabb adósságfékek aktiválását is előre vetítheti, elemzői vélemények szerint ennek valószínűsége alacsony, ugyanakkor főként a GDP, illetve az infláció mértékének alakulásától függ. Amennyiben azonban a GDP-arányos államadósság az év végére mégis túllépi az 57 százalékot, az további komoly korlátozások bevezetését jelenti majd, a harmadik adósságfék életbe lépése után ugyanis a kormánynak nullszaldós vagy pozitív mérlegű költségvetést kellene készítenie.

Az Eurostat első negyedéves adatai szerint az EU-ban továbbra is Görögország rendelkezik a legmagasabb GDP arányos államadóssággal, ennek mértéke 174 százalék volt. A legalacsonyabb értéket ellenben Észtország esetében mutatták ki (a GDP 10 százaléka), Magyarország (84,3 százalék) és Szlovákia (58,4 százalék) a középmezőnyben van.