Rendkívüli választásokhoz vezet az impotencia

A pártok impotenciája újra a szavazófülkékbe küldte a spanyolokat - ezzel és ehhez hasonló címekkel adta a választók tudtára a spanyolországi sajtó rendkívüli parlamenti választások hírét. Az embereknek tele van a hócipőjük azzal, hogy vezetőik nem tudnak szót érteni egymással.
Komócsin Sándor, 2016. május 3. kedd, 14:45

A spanyol parlament a hét első napján kifutott a kormány megalakítására rendelkezésére álló időből, ezért VI. Fülöp király új választást írt ki június 26-ára. A média a bejelentés után a politikusokon köszörülte a nyelvét, az El País, az ország legnagyobb lapja például az ő impotenciájukra vezette vissza, miért kell a decemberi szavazás után újra az urnák elé járulniuk az embereknek - tudósított a Fortune.

Az újság szerkesztői ezzel részben arra utaltak, hogy az elmúlt hónapok hiábavaló tárgyalásokkal teletek el egy kormányzóképes koalíció létrehozásáról, részben pedig arra céloztak, hogy a közvélemény-kutatások szerint az újabb választás hasonló eredménnyel járhat, mint az előző. Más szóval Spanyolország a politikai patthelyzet újabb körének végigjárására kényszerülhet.

Nem is olyan rossz ez

Lehet azonban egy olyan megfontolás, amely annak ellenére pozitívnak tekinti az újabb szavazást, hogy az kétségtelenül időigényes, kampányával borzolja az emberek idegeit és persze egy kalap pénzbe kerül. Nevezetesen az, hogy ennek segítségével a spanyol politikai rendszer közelebb kerül ahhoz, hogy hátra hagyja kétpárti jellegét, amely a Franco-éra bukása óta jellemezte.

Az "impotens" alkudozásnak is az lehet a legfőbb magyarázata, 40 éve először alakult ki olyan parlament, amelyben minden politikai erő messze volt az abszolút többségtől. Hasonló helyzetekben mindig megismételt választások jöttek: Kanadában 1958-ban, Nagy-Britanniában 1974-ben, Ausztráliában 1975-ben, Görögországban 2012-ben alakult ki ilyen szitu.

Némi változás

A hét végén megjelent közvélemény-kutatások szerint a 2011-ben hatalomra került - a decemberi szavazás óta ideiglenes megbízatással kormányzó - jobbközép Néppárt (PP) támogatottsága a fél évvel ezelőtti 28,7 százalékról 29-re kúszott fel. Az akkor második helyen végzett szocialista párt (PSOE) 20,3 százalékon áll szemben az akkori 22-vel - összegezte az eredményeket a Reuters.

A megszorításellenes baloldali Podemos 18,1 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött, miközben decemberben 20,7 százalékot ért el. A liberális Ciudadanos 16,9 százalékon áll, ami sokkal jobb tavaly év végén megszerzett 13,9 százalékánál. Érdekessége a felméréseknek, hogy a Podemos és a hozzá hasonlóan baloldali, több csoportból álló Egyesült Baloldal együtt 22,3 százalékra számíthatna, amivel lenyomná a PSOE-t.

Eddig nem ártott

A politikai patthelyzet eddig nem fékezte le a spanyol gazdaság - meglehetősen méltóságteljes tempójú - fellendülését. A GDP 0,8 százalékkal nőtt az év első negyedében az egy évvel korábbihoz képest - idézte a madridi statisztikai hivatal adatait a Bloomberg. Ez valamivel jobb a központi bank 0,7 százalékos várakozásánál.

A kiskereskedelmi eladások szintén jobban alakultak márciusban az előre jelzettnél és a jelzálog-hitelezés hét hónapja nem emelkedett annyival, mint februárban. Ugyanakkor az Európai Bizottság friss jelentése szerint a költségvetési deficit még legalább két évig nem csökken az elvárt szint, a GDP három százaléka alá.

Spanyolország 2009 óta nem tudja teljesíteni ezt a követelményt, ezért túlzottdeficit-eljárás alatt áll. A történet végén jókora büntetést szabhat ki rá a brüsszeli testület.

Kombinálnak reggeltől estig

A politológusok máris azt találgatják, mi jöhet az újabb választás után. A legstabilabb kormányzást egy PP-PSOE koalíció ígérné, ám az utóbbi párt vezetője, Pedro Sanchez hallani sem akar erről a forgatókönyvről. Ha a PP tartja támogatottságát és a szintén jobboldali Ciudadanos megerősödik, akkor erős nyomás nehezedhet a két pártra, hogy üssenek össze egy jobbközép koalíciót - vélik a Fortune-nak nyilatkozó elemzők.

A gond itt is az, hogy az utóbbi párt felesküdött a hatalmon lévő, durva korrupciós botránysorozatba keveredett elit leváltására, amit nem árulhat el hitele teljes elvesztése nélkül. Így aztán összejöhet egy PP-Ciudadanos kisebbségi kormány, amelyet a Podemos kívülről támogathat. Ez a lehetőség felmerült az elmúlt hónapokban, de az utóbbi párt elzárkózott a passzív segítségtől.

A baloldaldalon az említett Podemos-Egyesült Baloldaldal szövetség hozhatna változást - a felek fontolgatják a dolgot -, mert ez a PSOE-vel együtt már nagy tömböt alkotna. A szavazók, akiknek elegük van abból, hogy a politikusok nem tudnak szót érteni egymással, ezeket a politikai erőket is arra ösztönözhetik, hogy hozzák össze az új kormányzáshoz szükséges többséget.

HOZZÁSZÓLÁSOK