Veszedelmes hetet kezdett az eurózóna: a német alkotmánybíróság szerdán mondja ki a verdiktet arról, hogy alkotmányos-e Németország részvétele az Európai Stabilitási Mechanizmusban (ESM), ugyanezen a napon tartanak előrehozott választásokat Hollandiában, pénteken a közös európai bankfelügyeletről tárgyalnak az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) és egész héten folynak az egyeztetések az EU-ECB-IMF hármas és a görög kormány között.

A német alkotmánybírósági döntést színezi, hogy a kormánykoalíció egyik "mezei" képviselője ki akarja egészíteni az ESM-ről szóló döntést az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának alkotmánybírósági kontrolljával. Szerinte az utóbbi is ellenkezik a német alaptörvénnyel. A Reutersnek nyilatkozó húsz jogi szakértő szerint az ESM "átmegy" a testületen, amely azonban kemény korlátokat állít az elé, hogy Németország további segélyakciókban vegyen részt.

Kapcsolódó

Új alkotmány kell

Például felhatalmazzák a parlamentet, hogy meggátolja a támogatások részleteinek átutalását vagy kizárják, hogy Németország felelősséget vállaljon más államok tartozásainak törlesztéséért. Ha az ESM "elesne", az katasztrofális hatással lenne az európai államkötvények piacára. A szakértők negyede szerint az alkotmánybíróság megállapítja, hogy az unió további elmélyítésében csak az alaptörvény gyökeres megváltoztatásával vehet részt az ország, amiről népszavazást kell tartani.

A holland választások tétje az, hogy az euroszkeptikus bal- vagy jobboldali radikális pártok győznek-e vagy az eddig kormányzó mérsékelt liberális és szocialista erők maradhatnak hatalmon. Korábban nagyon jöttek fel az előbbiek, az utóbbi napokban azonban az utóbbiak javára fordulni látszik a helyzet. Tragikus lenne egy kormányképtelenséget eredményező patt helyzet, és biztos, hogy akárki is győz, a hollandok nem akarnak további európai segélyprogramokat és vonakodnak az unió elmélyítésétől.

25, vagy 200, vagy 6000

Az eurócsoport októberig biztosan nem dönt a görögök és a spanyolok újabb kisegítésének ügyében. A bankunió kérdésében az egyik legérzékenyebb vitapont, hogy hány európai bank kerüljön az Európai Központi Bank közvetlen ellenőrzése alá. Berlin és mások szeretnék kivonni a körből politikai kapcsolatokkal behálózott tartományi pénzintézeteiket. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azzal érvel, hogy amúgy is képtelenség lenne áttekinteni a 6000 európai bankot.

Elég lenne a 25 határokon átnyúló tevékenységet végző, a pénzügyi rendszer szintjén kiemelt jelentőségű bankot "bevinni a közösbe" - mondják a németek. Az igazi kérdés azonban nem 25 vagy 6000 ezer bank ellenőrzése, hanem azé a kétszázé, amely a pénzintézetek teljes eszközállományának 95 százalékát birtokolja - hangsúlyozzák elemzők. További csata várható a közös európai betétbiztosítás létrehozásának ügyében, amelyet Berlin szintén hevesen ellenez.

Görögországban egész héten folynak az egyeztetések egyrészt a trojka szakértői és a kormány, másrészt a koalíciós pártok között az országtól 2013-ban és 2014-ben elvárt 11,5 milliárd euró megtakarítás részleteiről. A kiszivárgott hírek szerint az előbbi fórumokon "jó hangulatú bazári alku" folyik, míg az utóbbi fronton nincs egyetértés a pártok között. A koalíció két baloldali tagja nem akar belemenni a további bér- és nyugdíjcsökkentésekbe.