A Svájci Nemzeti Bank (SNB) három éve izmozik a piaci befektetőkkel a nemzeti valuta 1,2 frank/eurós árfolyamplafonjának tartásán, amit csak nehezített az utóbbi időben, hogy az euró az Európai Központi Bank monetáris enyhítési lépéseinek hatására gyengült a többi nagy devizával szemben. A frank erősödésének megakadályozását azonban még inkább megnehezítheti egy népszavazás - írja a Financial Times.

Az ultrakonzervatív Svájci Néppárt "Mentsük meg svájci aranyunkat" címen kezdeményezett népszavazást, amelyen a következő három kérdésről dönthetnek a szavazók: Tartsa-e az SNB eszközei 20 százalékát aranyban? Hazahozzák-e Svájcba a külföldön tárolt aranytartalékot? Tartózkodjon-e az SNB a jövőben az aranyeladásokról? A referendum november végén lesz.

Nem csupán őrültség

A kezdeményező párt arra bazírozik, hogy a svájciak mániákusan büszkék országuk függetlenségére, miközben felkavarják őket a szomszédaiknál megfigyelhető gazdasági nehézségek. Ugyanakkor a többi politikai erő megkérdőjelezi az aranytartalékok merev kezelésének racionalitását. A kormány elutasította a javaslatot, mondván: az aranynak immáron semmilyen szerepe sincs az országok monetáris politikájának alakításában. A parlament szintén elvetette a népszavazási kezdeményezést, mégpedig nagy többséggel.

A jegybank nézőpontjából nem csupán egy anakronisztikus elképzelésről van szó. Ha a nép azonosulna az ultrakonzervatívok ötletével, az súlyos gondokat okoznak az SNB-nek. A bank 2011 szeptemberében az ígérte, hogy kész annyi külföldi valutát vásárolni, amennyit csak kell, hogy tartsa az 1,20 frank/eurós árfolyamot, azaz meggátolja, hogy a biztonságos menedéknek tekintet frankot kereső befektetők tovább erősítsék a svájci valutát. Ennek eredményeként az SNB devizatartaléka a 2010-es 204 milliárd frankról idén augusztusra 740 milliárdra duzzadt.

Borulhat minden

Ezért aztán ha az aranytartalékot az eszközállomány ötödére kellene feltornászni, akkor háromszorosára kellene emelni a jelenlegi mennyiséget, azaz meglehetősen sokat kellene vásárolniuk a sárga fémből, és ezzel egyidejűleg eurót kellene értékesíteniük a piacon. Ez azonnal kétségeket ébresztene a befektetőkben azzal kapcsolatban, hogy az SNB képes tartani az árfolyamplafont - mondta a múlt héten Jean-Pierre Danthine, a bank elnökhelyettese.

Danthine arról is beszélt, hogy az arany arányának merev - 20 százalékos - meghatározása miatt minden olyan esetben, amikor az SNB mérlegfőösszege változik, ezt is menedzselniük kellene. Aranyat kellene venniük az eszközállomány minden növekedésekor és eurót eladniuk minden csökkenésekor.

A mereven megadott arány miatt ráadásul éppen a vészhelyzetek idején nem lehetne aranyat eladni, amikor erre a legnagyobb szükség lenne. Emellett az arany nem hoz sem kamatot, sem osztalékot, hazahozása Nagy-Britanniából vagy Kanadából, ahol könnyebb eladni, megnehezítené a tartalék kezelését.

Nem kéne

A svájci jegybank döntéshozói ritkán szólalnak meg tisztán politikai kérdésekben. Az, hogy egyikük most mégis ezt tette, világosan mutatja milyen érzékeny kérdésről van szó. A referendum sikerének esélye ugyan kicsi, de a skót függetlenségi népszavazás megmutatta, hogy a politikai kockázat semmi perc alatt nagyot nőhet. A Nomura elemzői arra figyelmeztetnek, hogy a spekulánson már akkor tesztelnék az árfolyamplafont, ha a közvélemény-kutatások az igenek erősödését jeleznék. Az sem tartaná vissza őket, hogy a korábbi népszavazások tapasztalatai szerint ezek a felmérések meglehetősen megbízhatatlanok.

A szavazás azonban nem csupán azért vált ki nagy érdeklődést, mert veszélyezteti az árfolyamplafont - mondta Derek Halpenny,a Bank of Tokyo Mitsubishi stratégája. A kezdeményezés elfogadása esetén meginduló aranyvásárlások megmozgathatják a világ devizapiacait, ugyanis az SNB kénytelen lenne eurót dollárra váltani, hogy teljesítse új kötelezettségeit.