Az eurózóna országainak gazdasági kilábalása nagyon egyenetlen és törékeny, ám az Európai Központi Bank (ECB) döntéshozóinak nem kellene újabb monetáris enyhítési intézkedéseket hozniuk mai kamatdöntő ülésükön - mondta európai parlamenti (EP) meghallgatásán Dijsselbloem. Az övezet kormányainak végre kell hajtaniuk a szükséges szerkezeti reformokat, nem támaszkodhatnak örökké a jegybankok pénzbőséget teremtő politikájára.

Emellett azért sincs szükség újabb mennyiségi enyhítésekre, mert meg kell várni, hogy milyen hatással lesznek a korábbi lépések - tette hozzá az EP gazdasági és monetáris bizottságának tagjai előtt. A legfrissebb makrogazdasági mutatók - amelyek az eurózóna gazdaságának gyengélkedését jelzik -, alátámasztják, hogy tovább kell lépni a növekedési és reformtervek végrehajtásában. Nem változtak azok az alapvető kihívások, amelyekkel az eurózóna szembe néz - fejtegette.

Kapcsolódó

Dijsselbloem nem tart attól, hogy az övezetben defláció alakul ki, annak ellenére, hogy az éves infláció a nyár közepén ötéves mélypontra, 0,3 százalékra zsugorodott. Nem látok deflációs kockázatot, ehelyett attól tartok, hogy a különlegesen alacsony infláció sokáig kitarthat, ami ellen fel kell lépni - foglalta össze véleményét.

Bocsi, Jeroen

Úgy tűnik, Dijsselbloem hiába lobbizott: az ECB 0,05 százalékra vágta alapkamatát 0,15 százalékról, emellett mínusz 0,1 százalékról mínusz 0,2-re mérsékelték a pénzintézetek jegybanki betéteire adott negatív kamatot (azaz a kereskedelmi bankoknak még többet kell fizetniük félretett pénzük után).

A sajtóba kiszivárgott hírek szerint az ECB 500 milliárd euró értékben kíván vásárolni eszközalapú értékpapírokat (ABS), ami méretes pénzkínálat-bővítés lenne. Az ECB közleménye azonban nem céloz erre az intézkedésre. Kérdés mit mond majd Mario Draghi bankelnök hamarosan kezdődő sajtótájékoztatóján.

A közös európai valuta már az eszközvásárlással kapcsolatos találgatásokra hanyatlani kezdett, majd a kamatcsökkentés bejelentése után több mint egyéves mélypontra, 1,3036 dollár/euróra gyengült.

Jó voltál, Mario

Larry Elliott, a Guardian makrogazdasági szerkesztője úgy véli, hogy az ECB Mario Draghival az élén újabb okos húzással állt elő. Két ok miatt is bölcs döntés volt a kamatcsökkentés. Az egyik, hogy a bank ezzel gyengíti az eurót, mégpedig olyankor, amikor e lépés hatását felnagyítja a dollár viszonylagos erőssége. A másik, hogy az európai jegybank világossá tette: nem ül a fenekén tétlenül, amikor az eurózóna csúszik lefelé és a defláció egyre reálisabb veszély.

A Guardian élő tudósításának oldalára érkező twitteres üzenetek szerint a kamatcsökkentés ugyan meglepő volt, ám önmagában nem sokat oszt avagy szoroz, miután eddig is jelentéktelen volt a kamat. A nagy nagy kérdés, hogy Draghi bejelent-e valamilyen nagy összegű mennyiségi monetáris enyhítési lépést.

Lehet, de nem most

Az ECB monetáris tanácsának tagjai egyetértettek abban, hogy szükség szerint nem hagyományos monetáris politikai módszerek alkalmazása is helyénvaló lehet az eurózóna gazdaságának segítése céljából. Ebbe az eszközalapú értékpapírok vásárlása is belefér. A tervek részleteit a következő hónapban hozhatják nyilvánosságra.

A bank rontotta növekedési előrejelzését. Eszerint az eurózóna GDP-je idén 0,9 százalékkal kúszhat feljebb - korábban egy százalékot jósoltak -, jövőre 1,6 százalékot várnak 1,7 százalék helyett, 2016-ra viszont 1,9-et a korábbi 1,8 százalék helyett. Az infláció 2014-ben 0,6 százalék lehet 0,7 helyett, 2015-en 1,1, 2016-ban pedig 1,4 százalék várható. Az idei csökkenés főként az energiaárak kedvező alakulásának köszönhető.

Az euró Draghi bejelentései nyomán az 1,3007-es szintre gyengült a dollárral szemben.

Pöpec kis beavatkozás lesz

A mai döntés nem volt egyhangú: a monetáris tanács egyes tagjai többet, mások kevesebbet akartak - mondta Draghi kérdésre felelve. Ugyanakkor az eszközalapú értékpapírok vásárlása, azaz az ABS mellett kényelmes többség alakult ki. A mennyiségi pénzpiaci enyhítést percízen akarják hangolni, úgy, hogy az csak a bankok hitelezését élénkítse. További részleteket, azonban csak októberben tudhatunk meg. A bankelnök az inflációs várakozások augusztusi romlásával indokolta mai döntéseiket.

Visszatérve az ABS programra jelezte, hogy a reálgazdaságba kihelyezett hitelekkel fedezett értékpapírok vásárlásáról állapodtak meg. Ezek között lehetnek jelzáloghitelekkel fedezett papírok, például lakáshitelek, amelyeket új kötvényekké csomagoltak össze.

Dolgozzunk!

Dragi elengedhetetlennek tarja az eurózóna versenyképességét javító reformok végrehajtását. A gazdaság szereplőinek bizalmát akkor nyerhetnék vissza az övezet iránt, ha komoly vita indulna ezekről a változtatásokról, mielőtt a kormányoknak nagyobb pénzügyi mozgásteret nyújtanának. A növekedésnek a strukturális reformok, a fiskális és a monetáris politika együtt adhat lendületet.

Nem alkudoznak egymással a háttérben az eurózóna politikai és pénzügyi csúcsvezetői - szögezte le Draghi. Szerinte a legjobb, ha mindenki teszi a dolgát. A megfelelő fiskális politika, munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés is kell ahhoz, hogy az inflációt visszatornásszák az ECB kicsit két százalék alatti célértékéhez. A monetáris politika egyedül kevés ehhez.

Összejöhet a félezer milliárd

A twitten megszólaló elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy Draghi elárulta: a 2012-es szintre akarja emelni az ECB mérlegfősszegét. Ez ezermilliárd eurós többletet jelenhet: 700 milliárdot a TLTRO néven futó kedvezményeshitel-programban pumpálhatnak a gazdaságba, 300 milliárdot pedig az ABS keretében. Ha az előbbi kisebb, az utóbbi elérheti a napközben keringő pletykákban szereplő 500 milliárd eurót.

Várakozások szerint Dánia lehet a következő ország, amely követi az ECB a kamatcsökkentésben. Jelenleg 0,2 százalékon áll a kamat. A lengyel jegybank döntéshozói szintén tettek célzásokat ilyen lépésre - a 2,5 százalékos szintből engednének. A Svájci Nemzeti Bank alapkamata 0,25 százalékon áll, ami két hét múlva változhat. Az európai valuta az utóbbi napokban közelebb került az 1,2 frank/eurós árfolyamkorláthoz, de egyelőre nincs jele annak, hogy az SNB frankeladásokba kezdett volna ennek ellensúlyozására. Ugyanakkor ez a védekezés első vonala, nem a kamatcsökkentés.