Jelenleg 400 ezer ember indult útnak Európa felé, ennek fele a szíriai polgárháború elől menekül, másik fele Eritrea brutális elnyomó kormánya elől. Ezek az emberek, mire elérik a Nyugatot, kétszer teszik kockára életüket: egyszer, amikor az országukból elmenekülnek, másszor amikor elérik a határainkat.

Soros szerint azonban sok korábbi konfliktus kezelése szerencsésebben alakult: 1956-ban a szovjet megszállást követően mintegy 200 ezer magyar menekült el Ausztriába és Jugoszláviába, és hónapokon belül mindet elhelyezték más országokban, például az USA-ban, Ausztráliában, Brazíliában és Tunéziában. Egy nemzedékkel később az indokínai háború alatt a nemzetközi közösség 1,3 millió embert telepített le. Az 1990-es évekbeli balkáni konfliktus idején pedig majdnem 4 millió embernek kellett új otthont találni - sorolja magyar származású milliárdos, aki keserűen hozzáteszi: a jelenlegi menekültválság kezelésében az EU-nak nem sikerült egységesen fellépnie, ami ahhoz vezetett, hogy egyes országok a saját kezükbe vették a dolgok irányítását - Magyarország például kerítést épít.

Soros rámutat: a frontországok azzal próbálnak az európai menekültügyi rendszer által támasztott kötelezettségei alól kibújni, hogy nem nem biztosítják a menekültek fogadásához a megfelelő feltételeket, ezzel ösztönözve őket arra, hogy az EU más országába álljanak tovább. Franciaország és Ausztria átmenetileg visszaállította az útlevélellenőrzést a határaikon.

A populistáknak kedvez

Soros emlékeztet, hogy az 1951-ben elfogadott menekültügyi egyezményt követően Európában évtizedekig példaértékűen működött a rendszer. Most már viszont nem. Itt példaként az Európai Bizottság májusi javaslatát említi, amit ha elfogadtak volna a tagállamok vezetői, akkor az európaiak számára megadta volna a migrációs hullám kezelése feletti kontroll érzését. A legtöbb EU-tagállamban ugyanis az állampolgárok a legális migrációra pozitívan tekintenek.

A mostani káosz azonban az egész kérdést a populisták ölébe hullatta. Az Európai Bizottság tervéből ugyanis pont az a rész került össztűz alá, amely az életek megmentésére és a megélhetés megteremtésére irányult volna azok számára, akik nem mehetnek haza, míg azonnali támogatást kaptak a hadsereg által adható válaszok (katonai misszió az embercsempészek ellen, azok kitoloncolása, akik esnek a nemzetközi védelem alá).

Soros rámutat, hogy a bizottság tervei szerint kötelezően 40 ezer Görög- és Olaszországban lévő menekültet kellett volna más tagállamokban szétosztani, hogy ügyüket ott intézzék tovább. A végén mindössze 32 ezer menekültet fogadtak be tagállamok önkéntes alapon. Emellett a bizottsági javaslatban 20 ezer menekült áttelepítése is szerepelt közel-keleti táborokból - ez szintén megvalósíthatatlannak bizonyult.

EU-szintű hivatal kellene

Soros arra figyelmeztet: ha az EU egyik lényegét adó megosztott felelősség nem válna állandó és kötelező elemekké a közös európai bevándorlási rendszerben, akkor az unió szét fog esni. Amennyiben viszont sikerül rajta javítani, akkor az európai menekültügyi rendszer modellé válhat a menekültek védelmében történő nemzetközi együttműködésben. Soros azon a véleményen van, hogy Európának biztosítania kell, hogy a menekültek biztonságban folyamodhassanak menedékkérelemért. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy külföldről is lehetne menedékért folyamodni. A szíriai menekültek között ezrek vannak olyanok, akik Európa számára is szükséges szakmákkal rendelkeznek (orvosok, nővérek, építőipari munkások) - Soros szerint Európa lehetővé tehetné számukra, hogy munkavállalási vízumért folyamodjanak.

Soros szerint Európának ehhez egységes bevándorlási rendszerre lenne szüksége, egy egységes európai menekültügyi és migrációs hivatalra, amely például az egész EU területén kezelné a menekültkérelmeket, és e mellé még közös határvédelemre is javaslatot tesz a magyar származású milliárdos.