Soros György magyar származású üzletember, aki részben sikeres valutapiaci spekulációval szerzett nevet magának, úgy látja, hogy kicsúszik az infláció féken tartása a pekingi vezetés kezéből. A jüan árfolyamának gyengén tartása segített abban, hogy Kína megússza a gazdasági válságot, ugyanakkor ezzel elillant az a lehetőség, hogy a deviza felértékelődése határt szabjon az áremelkedések gyorsulásának. A hatóságok elmulasztották ezt a lehetőséget, ezért az infláció többé-kevésbé kicsúszott a kormány ellenőrzése alól, és igen nagy a veszélye az ár-bér spirál beindulásának - idézte Sorost a Bloomberg.

A világ második legnagyobb gazdaságának növekedése 9,8 százalékra gyorsult 2010 negyedik negyedévében, amit részben a megugró ipari termelés, részben a kiskereskedelmi eladások bővülése hajtott. Ugyanakkor az infláció 5,2 százalék volt márciusban, amivel a kilencedik egymás követő hónapban haladta meg a kormány három százalék körüli célját. A jüan az elmúlt két évben 4,6 százalékkal értékelődött fel a dollárral szemben, míg az indonéz rúpia 31, a dél-koreai von 22, a szingapúri dollár 21 százalékkal erősödött.

Soros szerint ez így nem mehet tovább akármeddig, Kína szempontjából az a kritikus kérdés, hogy sikerül-e ezt az ellentmondást feloldani. Ugyanakkor az RBS helyi elemzője szerint az árakat az erős belső kereslet hajtja elsősorban, az importált inflációnak kicsi a szerepe ahhoz, hogy a jüan felértékelésével sokat lehessen tenni az áremelkedések  megfékezése érdekében. Az első negyedévben mindenesetre az olajimport mennyiségben csak 12 százalékkal nőtt, míg értékben 39 százalékkal, vasércből 14,4 százalékkal bővült a behozatal, ám ezért a mennyiségi növekedésért 82,5 százalékkal kellett többet fizetni.