Súlyos dolog derült ki az IMF-ről - rosszak voltak a tanácsok

Saját korábbi kutatási eredményeit is figyelmen kívül hagyva rossz tanácsokat adott a legfejlettebb országoknak az IMF a pénzügyi válság után, aminek súlyos káros következményei lettek - állítja a Valutaalap auditora.
Napi.hu, 2014. november 5. szerda, 12:30

A Nemzetközi Valutaalap a 2008-2009-es pénzügyi összeomlást követően túl korán gyakorolt nyomást a világ legfejlettebb országaira annak érdekében, hogy fogják vissza költségvetési kiadásaikat - állapította meg jelentésében az Independent Evaluation Office (IEO), a szervezet saját, belső ellenőrző részlege. A válság után az IMF-et aggasztotta a világ legerősebb gazdaságainak megugró költségvetési hiánya és elszálló államadóssága, ezért a tettek mezejére lépett.

Arra ösztönözte az Egyesült Államokat, Japánt és Németországot, hogy már 2010-2011-ben megszorításokat hajtsanak végre. Ezzel egyidejűleg azt is javasolták, hogy jegybankjaik lazítsanak monetáris politikájukon, amitől azt várták, hogy a pénzbőséget teremt, amivel bővíti a keresletet, s ezzel - a szigorú fiskális feltételek ellenére - lendületet ad a gazdaság növekedésének. Ekkoriban azonban ezek az országok még nem lábaltak ki teljesen a válságból, így túl korán zárták el a gazdaságot serkentő költségvetési költekezés csapjait - idézi az auditorok jelentését a Reuters.

Nem voltunk jók

Az IEO nem csupán azt kifogásolja, hogy ez elhibázott kombináció volt, hanem azt is, hogy az IMF-nek minden lehetősége megvolt arra, hogy előre lássa a bajt. Egy korábbi kutatása ugyanis rávilágított arra az összefüggésre, hogy amikor a magánszektor vállalatai adósságaik leépítésével vannak elfogadva - ahogy ez a válság után történt -, akkor kevéssé fogékonyak új hitelek felvételére, még ha alacsony kamaton is juthatnak hozzá azokhoz. Más szóval a pénzbőség nem serkenti beruházásokra, vásárlásokra a gazdaság szereplőit.

Ezért aztán a monetáris enyhítés csak a pénzügyi befektetők kockázatvállalási hajlandóságát növelte meg. Egyebek mellett a feltörekvő piacok veszélyesebb, ám nagyobb hozamot ígérő értékpapírjai, köztük államkötvényei iránt teremtett mesterséges keresletet, növelve a gazdasági bizonytalanságot. A világ egyes ingatlan- és értékpapírpiacain pénzügyi buborékok kezdtek felfúvódni.

Jók voltunk!

Az IMF végül 2012-ben belátta, hogy alábecsülte a költségvetési kiadáscsökkentések káros - a növekedést fékező - hatását. Ezért arra kezdte ösztökélni a fejlett országok kormányait, hogy lassítsák le büdzséjük egyensúlyának megteremtését.

Christine Lagarde, az IMF igazgatója nem ért egyet az IEO jelentésével. Szerinte a Valutaalap a rendelkezésre álló információk és növekedési előrejelzések tudatában megfelelő tanácsot adott tagországainak 2010-ben. Lagarde teljesen biztos benne, hogy amikor egy ország adóssága gyorsan nő, akkor helyénvaló azt ajánlani neki, hogy tegyen lépéseket ennek megfékezése, azaz a költségvetésének konszolidációja érdekében.

Kiskutyák voltunk

Más ügyekben is kapott azonban kemény bírálatot az IMF. Az IEO kifogásolnivalókat lát abban, ahogy a Valutaalap, az Európai Unió és az Európai Központi Bank (ECB) együttműködött az eurózóna adósságválsága idején indított - Görögországot, Írországot, Portugáliát és Ciprust megmentő - segélyakciókban. Az auditorok szerint kérdéses, hogy az IMF megőrizte-e függetlenségét ezekben a programokban, továbbá, hogy nem kivételezett-e kisegített tagállamaival a többi rovására.

Paulo Nogueira Batista, a Valutaalap brazil elnökhelyettese ennél világosabban fogalmazott. Szerinte a szervezet alárendelt szerepet játszott az EU-ECB-IMF trióban, a segélyakciókban időnként saját szabályait figyelmen kívül hagyva vett részt. Batista megfogalmazásai nem tükrözik az IMF vezetőségének álláspontját.

Az IEO jelentésében végül sürgeti a Valutaalapot, hogy gyorsítsa fel irányítási reformját, amelynek eredményeként a vezetésben nagyobb súlyt adnak a feltörekvő országoknak. Ez a változtatás azért késik, mert az USA kongresszusa egyelőre nem járult hozzá a reformhoz. A halogatás miatt azonban az IMF kénytelen ideiglenes megállapodások vagy kétoldalú szerződések alapján megszerezni a hiteleihez szükséges forrásokat, ami sérülékenyebbé tenné egy esetleges jövendő válság idején - figyelmeztet az IEO.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

MLB2014, 2014.11.06 20:19

Függetlenül attól, hogy ki mit gondol Putyinról, valószínűleg Churchill 1946. március 5-én elhangzott ?Vasfüggöny? beszéde óta a legjelentősebb politikai beszéd hangzott el Szocsiban.

http://komlomedia.wordpress.com/2014/11/06/putyin-a-nyugati-elitnek-vege-a-jateknak/
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2014.11.06 12:54

Súlyos dolog derült ki az IMF-ről - rosszak voltak a tanácsok
-Nem jó hír,de megmagyarázza azt hogy hogy az IMF hiteleseknek miért nem sikerült talpra állni.
Most azért a cikkből nem derül ki hogy a hitel mellé kaptak tanácsokat,vagy a hitel mellé kötelező előírásokat.Mert a kettő nem ugyanaz.Félő hogy ezen utóbbiról van szó.Akkor meg érdekes dolgok merülnek fel ...Ki a felelős?Ilyen körülmények között ugyan lehet-e nem visszafizetni???Kártérítés esetleg?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laatoo, 2014.11.06 10:42

@foldnyuzo: Ja, azért léptek be a jegybankok (FED, BOJ, BOE, ECB) likviditással mert a megszorítósdiban olyan mélyen hittek. Nem a felelőtlen gazdálkodás vezet az egyensúly felbomlásához, hanem a gazdaság alapvetően instabil, az egyensúly nem jön létre vagy csak nagyon ritka és rövid ideig -a monetaristák és a neoklasszikusok feltevése az hogy a gazdaság egyensúlyba kerülhet, de erre nemigen van példa. A válságciklusok a kapitalizmus velejárója, amit kereslet-, illetve kínálati oldalról igyekeznek megmagyarázni, de ezt a magyarázatot még nem hallottam h. a "szükséges kiigazítás megtörténjen".
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

foldnyuzo, 2014.11.06 09:50

@laatoo:
Ha csak fel olyan okos lennék mint te én lennék a világ leggazdagabb embere. Arra nem gondoltál, hogy a társulat így csinál magának reklámot, hogy az IMF intézkedéseit fikázza utólag?
A válságok a kapitalizmus velejárói, hogy a szükséges kiigazítások megtörténjenek.
Az IMF a világ legnagyobb pénzügyi koponyáiból áll, többnyire bíznak benne. Megtárgyalják az elemzéseit, javaslatait, de nincsen kényszer.
A felelőtlen gazdálkodás vezet az állami költségvetési egyensúly felborulásához, kicsiben és nagyban is.
A privát gazdaságban a kereslet kínálat termet egyensúlyt nagyon leegyszerűsítve, a tőzsdéken keresztül. A legutóbbi válság az túlfűtött ingatlanpiac miatt ütött ki, rengeteg ingatlanba fektettek be, amikor realizálni akarták a hasznot, kiderült, hogy a kereslet kifulladt. Ez is nagyon leegyszerűsített vélemény de kb. valahogy így történt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laatoo, 2014.11.06 08:34

@foldnyuzo: Hogyne lenne köze! Válságelméletek egyik (fő) irányzata az elégtelen keresletre vezeti vissza a válságot, ami következtében tömegesre nő a munkanélküliség. Itt nem a társadalmi berendezkedés (szoc. vs kapit.) a lényeg, hanem a fogyasztáson a hangsúly. Az eddigi restriktív gazdaságpolitikával (az IMF) tovább erősítették a válságot, növelték a munkanélküliséget. Nem véletlen h. az amerikaiak jegybanki finanszírozással támogatták meg a keresletet és a jegybank a munkanélküliségre figyelt nem pedig az inflációra. Nem Mercédeszekről meg Trabantokról van itt szó, hanem a fogyasztásról és a munkanélküliség kapcsolatáról.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html