Uniós megállapodásával összhangban Románia ez év elejétől megadta a jogot külföldi állampolgárok földvásárlásához, eddig erre csak akkor volt lehetőségük, ha céget alapítottak az országban. Ezt a lehetőséget felhasználva az elmúlt 14 évben 3 millió hektárnyi mezőgazdasági terület, a román termőföldek harmada került került külföldi tulajdonba. Pontosabban hivatalosan csak 1 millió hektárt vettek meg, további 2 milliót hosszú lejárattal bérbe vettek - írta a Balkans.com.

Laurentiu Baciu, a román farmerszövetségek ligájának elnöke szerint a külföldiek a jó minőségű termőföldön olcsó munkaerővel termelt terményeket hazájukban adják el, majd "exportálják" Romániába, ahol az ottaniakénál magasabb áron értékesítik. Segítik őket nagyobb tapasztalataik és pénzügyi hátterük - a külföldi bankok kedvezményes, 1-2 százalékos kamatra adnak hitelt a Kelet-Európában termőföldet vásárlóknak.

Az is könnyíti helyzetüket, hogy nagy területek állnak megműveletlenül. Az 1991-es reform visszaadta a földet az embereknek anélkül, hogy megkérdezték volna, kérik-e és tudnak-e vele mit kezdeni, ezért szívesen eladják az első ajánlattevőnek - mondta Baciu. A termőföld hektárja Romániában átlag 2500 euró, míg Belgiumban 28-30 ezer, Franciaországban 20-25 ezer euró. Mivel a felvásárlásoknak köszönhetően emelkedni kezdett a föld ára, a helyi önkormányzatok azt tanácsolják a tulajdonosoknak, ne siessenek eladni földjeiket, különösen, ha az adja megélhetésüket.

Törvényt módosítottak

A hazai földek védelmében a parlament módosította a földtörvényt. Április 1. óta az eladónak tájékoztatnia kell a helyi önkormányzatot szándékáról, az eladásra 30 napnál előbb nem kerülhet sor. A nyilvánosságra kerülő eladási árat meg kell adnia, s a családtagoknak és minden helybelinek, valamint az államnak elővásárlási joga van. Fenntartják a mezőgazdasági szaktudás bizonyításának feltételét a külföldieknél és azt, hogy a vevőnek igazolnia kell, hogy legalább öt éve dolgozik a mezőgazdaságban.

Az országhatártól 30 kilométeren belüli telkeket csak a védelmi minisztérium engedélyével lehet eladni. Ez utóbbi szabályt az RMDSZ bírálta, mivel az a román állampolgárok közötti adásvételre is vonatkozik, és korlátozza a tulajdonjog szabad gyakorlását. A kormány emellett állami földalap létrehozását is tervezi, az úgynevezett földbank feladata az állami termőföldek többségi tulajdonának megtartása lesz.

Jelentős terület maradhat parlagon

Erdély azok közé a területek közé tartozik, amelyet a legkevésbé érintenek ezek a külföldi felvásárlások problémái. A bukaresti Új Magyar Szó szerint elsősorban azok a területek lehetnek érintettek, ahol intenzív mezőgazdasági termelés folyik. Székelyföld gazdaságai nemigen alkalmasak nagyüzemi művelésre, a befektetők a magyarlakta vidékek közül inkább a Bánságra és a Partiumra koncentrálnak. Az internetes újság ugyanakkor felhívta a figyelmet annak veszélyére, hogy egyre több földtulajdonos bontja fel bérleti szerződését, bízva benne, hogy drágán eladhatja tulajdonát külföldieknek. Emiatt jelentős területek maradhatnak parlagon, az eddig azokat megművelők pedig munka nélkül, ami súlyos szociális és társadalmi feszültségek forrása lehet.