A parlamenti és parlamenten kívüli ellenzéknek fel kell lépnie a jogai védelme érdekében! - ajánlja a lengyeleknek a Financial Times (FT) megállapítva, hogy a lengyel társadalom politikailag aktív része 35 évvel a szükségállapot bevezetése után újra visszatért az utcákra.

A demonstrációkat a kormányzó radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt javaslata robbantotta ki, amely korlátozta volna a sajtómunkások tevékenységét a parlamentben. A tiltakozó akciók részei a civil ellenállás lengyel hagyományának, amely végig jelen volt a szocialista rendszer idején és végül elvezetett annak bukásához - véli az FT.

Népszerű, de...

A PiS továbbra is az ország legnépszerűbb pártja, bár - a családtámogatások jelentős emelése és a nyugdíjkorhatár leszállítása ellenére - nem olyan nagy a támogatottsága, mint amilyen 14 hónappal ezelőtti hatalomra kerülésekor volt. Ez az FT szerint arra utal, hogy sok szavazó ellenzi a párt próbálkozását hatalma bebetonozására.

A kormány például októberben kénytelen volt 180 fokos fordulatot venni az abortusztörvénnyel kapcsolatban, miután főként a nők tömegtüntetéseken tiltakoztak Európa legszigorúbb ezzel kapcsolatos törvénytervezete ellen. A kormánnyal szemben állók szenvedélyeit a média korlátozásán túl a gyülekezési jog csorbításával kapcsolatos tervek izzítják fel (bár az utóbbiakat a szenátus felvizezte).

Befejezni, de...!

Eközben az államfő tett egy gesztust mindkét félnek. Kompromisszumos javaslattal állt elő a parlamenti médiajelenléttel kapcsolatban, ugyanakkor aláírta az alkotmánybírósággal kapcsolatos törvényt, amely a kormány irányítása alá helyezte a testületet. Az utóbbival kivívta az EU éles bírálatát.

Az FT szerint az kormányellenes és a kormánypárti tiltakozásokat békésen le kellene zárni, ám az ellenzéknek nem szabad hagyni, hogy a PiS és vezére, Jaroslaw Kaczynski, az ország de facto vezetője tovább folytassa a demokrácia korlátozását. A rossz, nem követendő példa ezzel kapcsolatban az orbáni Magyarország.

Két lépést előre egyet hátra

Orbán Viktor magyar kormányfő (képünkön lengyel kollégájával, Beata Szydlóval), aki saját bevallása szerint illiberális demokráciát épít országában, a három lépést előre egyet hátra módszerével szerzett érvényt nacionalista programjának. Így tudta fokozatosan leépíteni a demokratikus intézmények, a jogrendszer és a média ellenőrző szerepét.

A lengyel ellenzéknek meg kell találnia a módját, hogy elkerülje ennek a folyamatnak a megismétlődését! Az EU-nak pedig meg kell találnia a hatékonyabb, kreatívabb eszközöket az uniós értékek és szabályok érvényesítésére.

Nem lesz pénz!

Az uniós tagállamoknak világossá kell tenniük, hogy ha Lengyelország és Magyarország kormányai folytatják jelenlegi lépéseiket a demokrácia átszabására, akkor a 2021-től induló új uniós költségvetéstől kezdve nem számíthatnak az európai kohéziós alapok támogatására.

Nem részesedhetnek az európai transzferekből és a NATO védernyőjéből olyanok, akik aláássák a demokratikus európai értékeket!

A varsói kormányellenes tiltakozásoknak általánosabb üzenetük van - véli az FT. A radikális vezetők, akik demokratikus úton kerülnek kormányra, majd igyekeznek monopolizálni, bebetonozni hatalmukat, előbb-utóbb civil ellenállásba ütköznek. A szavazók a régi demokráciákban Európában és az USA-ban is lázadnak a politikai elit ellen, de sehol sem nyugodhatnak bele abba, hogy felszámolják a jogaikat és a szabadságukat.