Angela Merkel német kancellár pénteken minden szempontból sikeresnek nevezte az euróövezeti országok csúcstalálkozóját, de figyelmeztetett arra, hogy a válság még nem ért véget. Merkel szerint a brüsszeli csúcson jó és jelentős eredmények születtek, a kormányoknak azonban nagy a felelősségük a jövőt illetően, amelyet - saját országa nevében beszélve - Németország kész vállalni. A német kancellár kiállt a magánbefektetőknek a görög államadósság csökkentésében való részvétele mellett, de ugyanakkor óvott a válság gyors megoldásával kapcsolatos túlzott várakozásoktól.

Az osztrák jegybankelnök szavaiból is az tűnt ki pénteken, hogy korai lenne még hátradőlni. Az új görög mentőcsomag egy jó irányba tett lépés, de nem jelenti azt, hogy az eurózóna minden problémája megoldódott - figyelmeztetett Ewald Nowotny az osztrák ORF rádiónak adott interjújában pénteken. Az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának tagja úgy véli, hogy túlságosan optimista kijelentés lenne azt mondani, hogy ezekkel az intézkedésekkel egy éjszaka alatt minden probléma egy csapásra megoldódik.

Kapcsolódó

Ez volt a legjobb megoldás

Fontos volt hangsúlyozni, hogy a válság egyes eurózónás tagállamok válsága és nem a közös valutáé. A görög mentőcsomagról szóló egyezség mindkettőn segített. A bizalom nemcsak ezekkel a bizonyos tagállamokkal szemben nőtt, hanem az egységes európai piaccal szemben is - magyarázta a szakember.

Nowotny kiállt azon döntések mellett, amelyek alapján Görögországot további forrásokhoz juttatják. Mint mondta, az alternatívák nagy bizalmi válságot okoztak volna Európával szemben, amely jelentős negatív hatással járt volna az eurózóna államaira nézve is. Ez a megoldás volt a legjobb - hangsúlyozta Nowotny.

A mentőmechanizmus rugalmasabbá tételével kapcsolatban elmondta: ez a részleges csőd lehetőségéről szól - a döntéshozók megegyeztek abban, hogy ebben az esetben az ECB elfogadhat görög kötvényeket, mert ez így egy speciális, extra garanciát adhat a biztonsági háló keretein belül. Nowotny szerint ez nemcsak egy gazdasági jelenetőségű előrelépés, de egy politikai jelzés is, hogy Európa képes olyan intézkedések bevezetésére is, amelyeket egyébként érzékeny lépésnek gondol.

A kompromisszumok csúcsa

Német lapok értékelései szerint a csütörtöki csúcs a kompromisszumok találkozója volt. Általános vélekedés szerint a az állam- és kormányfők csúcsértekezletén született határozatok sikerként értékelhetők, Görögország és az euró azonban - mint fogalmaztak - egyelőre csak lélegzetvételnyi szünethez jutott. A remélt pozitív hatás, a piacok kedvező reagálása csak hosszabb távon mérhető le.

A Die Welt kommentárja szerint a csúcs nagyobb siker lett, mint arra előzetesen számítottak, de a pohár - mint az újság fogalmazott - félig üres. Az euróválság legfőbb oka, az, hogy Görögország saját erőből nem képes visszafizetni adósságait, változatlanul fennmaradt. Az előirányzott átütemezés túl csekély mértékű az ország fizetőképességének helyreállításához. Athén továbbra is ráutalt az európartnerek támogatására - szögezte le a konzervatív német újság, amely szerint ily módon az is kérdéses: sikerül-e megakadályozni azt, hogy a válság a későbbiekben más országokra is átterjedjen.

 

A német adófizetők szövetségének nem tetszik

Élesen bírálta az újabb görög mentőcsomagot a német adófizetők szövetsége. Felelőtlenség az európai vezetők részéről a görög adósság törlesztésének kockázatait az adófizetők nyakába varrni 109 milliárd eurós nagyságrendben" - mondta pénteken a szövetség elnöke a Handelsblatt online kiadásában. Reiner Holznagel hibásnak tartja, hogy bővítették az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) feladatkörét. "Pusztán az a tény, hogy az EFSF a jövőben problémás országoktól kötvényeket vásárolhat, kötelez bennünket a közös felelősségvállalásra" - fejtette ki a szövetség elnöke. "A válságban lévő országoknak maguknak kell megbízható államháztartási politikával visszaszerezniük a nemzetközi pénzpiacok bizalmát" - hangsúlyozta a német adófizetők szövetségének elnöke.

Valamelyest kellemes meglepetés

A brüsszeli csúcson született egyezségről az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport, a Barclays Capital pénzügyi elemzői pénteki értékelésükben úgy vélekedtek, hogy a megállapodás "valamelyest kellemes meglepetés" az előzetes várakozásokhoz képest, ám számos hiányossága is van. Az elemzők egyebek mellett hiányolják a záródokumentumból a középtávú elképzeléseket arról, hogy az EU miként kívánja orvosolni az euróövezet intézményi felépítésének szerkezeti problémáit, annak érdekében, hogy "a valutaunió életképes maradjon".  A cég szakértői szerint az euróövezetnek "határozott lépéseket kell tennie" a költségvetési unió megteremtése felé (euróövezeti kötvénykibocsátási rendszer, tagállami szintű költségvetési infrastruktúrák megerősítése).

A Capital Economics pénzügyi-befektetési elemző központ arra emlékeztetett, hogy az első piaci reakció ugyan kedvező volt, de a korábbi válságenyhítő célú kezdeményezésekre - köztük az első görög pénzügyi mentőcsomagra - is meglehetősen pozitívan reagált a piac, ám ez a hatás gyorsan elenyészett. Az elemzők szerint azonban kétségtelen, hogy a most összeállított csomag komoly előrelépést jelent több szempontból is, hiszen a 109 milliárd eurós új finanszírozás azt jelenti, hogy sikerült elhárítani a már rövid távon fenyegető katasztrófa veszélyét, és Görögországnak 2014 végéig nem kell visszatérnie a piacra hosszú távú finanszírozásért. A ház ennél is sokkal jelentősebbnek titulálta viszont, hogy sikerült dűlőre jutni a magánszektorbeli befektetők részvételéről.

A Capital Economics elemzése azonban azt is megjegyezte, hogy az érintett kötvényállomány nettó jelenértékének 20 százalékosra becsült csökkentése után még mindig a hazai össztermék (GDP) 130 százalékával lesz egyenlő a görög államadósság-ráta, és ez - a csökkentett kamatok ellenére - továbbra is messze meghaladja a még fenntarthatónak tekintett szintet. Továbbá úgy vélik a ház szakértői, hogy mindemellett korántsem egyértelmű, hogy a csomag megállíthatja-e az adósságválság átterjedését a nagyobb eurógazdaságokra.  A Capital Economics fenntartja azt a véleményét, hogy "felesnél kisebb" az esélye a jelenlegi összetételű euróövezet fennmaradásának a következő négy évben

Két fontos precedens - nem ez lesz az utolsó?

A Reuters egyik kommentárjában viszont arra mutat rá, hogy az új mentőprogram két fontos precedenst teremt: az egyik, hogy eurózónás tagállamok is csődbe mehetnek, a másik pedig, hogy egy teljesen új finanszírozási struktúrát alakítanak ki Görögország számára - amit Nicolas Sarkozy francia miniszterelnök egy "európai valutaalap" kialakításának kezdete felé tett lépésnek nevezett.

A Reuters elemzője ugyanakkor megjegyzi: az európai döntéshozók ugyan hangsúlyosan ismételgetik, hogy ez csak egy egyszeri eset, de szerinte ezt az eszközt máskor is bevetik, a periféria országaiban vagy akár Görögország esetében is ismételten, ugyanis a mostani indtézkedések nem lesznek elegek  a fizetőképességének visszaállítására.

Az EU négy fő intézkedése

Ami az EU-t illeti, négy fő intézkedéssel veszi ki a részét a programból:

- Meghosszabbítja a jelenlegi görög államadósság 7,5 éves futamidőket 15-30 évre, vagyis az EU által adott hitelek törlesztése egyes esetekben csak 2041-től válik esedéskessé.

- Nagyon alacsony kamatokat biztosít a hitelekre - Görögország az EU-forrásokhoz 3,5 százalékos kamattal fog hozzájutni, illetve Portugália és Írország esetében is meghosszabbítják ezt a nagyon alacsony kamatozású finanszírozást.

- Az EU egy saját ösztönző programot állít össze Görögországnak. Ezzel kapcsolatban a "Marshall Terv" kifejezést kivették a szövegből - jegyzi meg a Reuters -, de a dokumentum még mindig beszél "az uniós források mobilizálásáról" és a növekedés és befektetések ösztönzéséről szóló egy átfogó stratégiáról.

- A maastrichti egyezményt újraélesztik: Görögország, Írország és Portugália kivételével minden eurózónás tagállamnak el kell köteleznie magát amellett, hogy a hiányát a GDP 3 százaléka alá viszi 2013-ra.


A lényeg a hitelminőség javítás

A görög mentőcsomag fő eleme azonban az Unió által biztosított "hitelminőség javítás" - mutat rá a Reuters -, ami nagyon hasonlít a '80-as évek Brady-tervére. A magánszektor részéről az Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) - ami a magánszektor képviseletében tárgyalt az uniós döntéshozókkal - adott ki hivatalos közleményt a megállapodásról, amely körvonalazta a magánbefektetők által vállalható megoldásokat.

A magánbefektetők három lehetősége:

- Tétlen maradhat és reménykedhet, hogy Görögország teljes egészében és időben fizet.

- A futamidő lejáratát maximum 30 évig ,kitolhatja és elfogadhat egy mérsékelt, 4,5 százalékos kupont a kötvényre. Ezért cserébe a zéró-kupon kötvényeket egy kiváló minőségű, AAA besorolású EU intézmény garantálná, amely valószínűleg az EFSF lenne.

- Meghosszabbíthatja a futamidőt 30 évig, egy 20 százalékos értékcsökkenést ("haircut") vállal be, és ezért egy 6,42 százalékos kupont kap - ebben az esetben is a zéró-kuponos fedezettel garantálva.

- Meghosszabbítja a futamidőt maximum 15 évig, 20 százalékos értékcsökkenést bevállal és 5,9 százalékos kupont kap. Ebben az esetben azonban csak részleges garancia lesz, amelyet azok az alapok garantálnak, melyek az elszámolási számlát kezelik.

Jöhet még újabb Görögország

A Reuters szerint ezek az intézkedések nem fogják eltántorítani a hitelminősítőket attól, hogy a görög papírokat csődbesorolás alá tegyék. (Ezt mutatta már a Fitch nyilatkozata is.) Ez a Reuters szerint egyértelműen kényszeregyezmény, amely a bankok görög adósságállományának értékét csökkentik. Sőt, ez a megállapodás a hírügynökség elemzése szerint egy olyan konstrukciónak tűnik, amelynek keretei könnyedén alkalmazhatóak lehetnek jövőbeli csődhelyzetek/átütemezések kezelésére. A szerző szerint a nyilvánosságra hozott tervezet a protugál, ír - de még az olasz vagy spanyol - kövénytulajdonosoknak sem ad semmiféle biztosítékot arra, hogy hasonló dolog nem fog velük történni, így azt is kétli, hogy Görögország lesz az utolsó uniós ország, amely csődöt jelent az adósságai maitt.

A piacok mindenesetre örültek a hírnek, a nap folyamán az optimizmust nem a görög mentőcsomag kapcsán hagyott kérdőjelek mérsékelték. Nap közben a CDS-felárak is jelentősen csökkentek, nemcsak Görögország, de a többi periféria állam esetében is.