Súrlódik Európa két illiberális hatalma

A tagadhatatlan ideológiai hasonlóság ellenére nem felhőtlen Oroszország és Törökország viszonya. A Gazprom eladja török vállalati részesedéseit, mert – akárcsak a más országok cégei – zavarja az ankarai kormány önkényes beavatkozása a gazdaságba.
Komócsin Sándor, 2017. július 30. vasárnap, 14:22

Az elmúlt hetek azoktól a hírektől voltak hangosak az európai energiaiparban, amelyek szerint az orosz Gazprom eladja összes törökországi vállalati részesedését - kezdi beszámolóját a bne IntelliNews régiós hírportál. Ezzel gyakorlatilag kivonul az ottani kiskereskedelmi gázértékesítéséből, azaz úgy tűnik, feladja azt a korábbi tervét, hogy a lakossági piacon is meghatározó szereplővé váljon.

Az orosz Kommerszant úgy értesült, hogy az orosz vállalat tulajdonában lévő Gazprombank hamarosan lezártja a török Promak gázcégben lévő 40 százalékos részesedésének értékesítését. A Gazprom a Bosphorus Gazban lévő 71 százalékát értékesíti tulajdonostársának, a török Sen Groupnak. Emellett az orosz gázóriásnak az Akfel Holding energetikai konglomerátumban van egy kisebbségi részesedése, amit szintén eladnának.

Van magyarázat

Az oroszok gazdasági okokkal magyarázzák a hátraarcot. Ezt hitelesíti, hogy például a Bosphorus Gaz sajtóhírek szerint 100 millió eurós veszteséget hozott össze tavaly. Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese emellett a török piac kiszámíthatatlanságát, az állami árszabályozást és a líra gyengélkedését sorolja fel az okok között. Emellett hírek szerint a Gazprom és az Akfel sosem voltak jóban egymással.

A kivonulásban azonban a politika is szerepet játszik - erre utalt Medvegyev megjegyzése a kiszámíthatatlan gazdasági környezetről. Ezzel azokra az akciókra célzott, amelyeket a török állam indított más magánkézben lévő cégek ellen. A Gazprom 2015-ben még a török gázpiac 16, a gázimport 60 százalékát tartotta a kezében és meg akarta vásárolni az Akfel Holdinghoz tartozó Akfel Gast. Ezt azonban a török versenyhatóság megakadályozta.

Csapásokat adnak

Egy évvel később, 2016 végén a török kormány államosította az Akfel Holdingot, amelynek tulajdonosait azzal vádolta, hogy Recept Tayyip Erdogán elnök korábbi szövetségesét, ám jelenlegi ellenségét, az USA-ban élő Fehullah Gülen tiszteletest finanszírozták. A hivatalos verzió szerint Gülen áll a 2016. júliusi törökországi puccskísérlet mögött. Ezzel bizonytalanná váltak a Gazprom és a Gazprombank részesedései az Akfelben.

Mindez azért meglepő, mert az orosz állam támogatását élvező vállalatok befektetéseire minden bizonnyal garanciát vállalt a Moszkvával általában jó viszonyt ápoló ankarai vezetés. Ha ezek nincsenek biztonságban, akkor mire számítson a független tőke?

Meglepő tisztogatás

A puccskísérlet után, 2017 júniusáig összesen 900 vállalatot - összesített értékük nagyjából 11,3 milliárd dollár - vettek állami kézbe arra hivatkozva, hogy tulajdonosaiknak közük volt az Erdogan elleni akcióhoz. A cégek közül - amelyek többsége a török betétbiztosítási alapba került - számos erősen kötődött külföldi vállalatokhoz, amelyeket nagyon meglepett a mélyre ható purgálás.

Erdogan igyekszik konszolidálni hatalmát a 2019-es választások előtt. A sürgető strukturális reformok már nem olyan sürgősek, lekerültek a napirendről, és még az a spekuláció is felmerült, hogy előrehozzák a szavazást. Ennek ellenmond, hogy ezzel a rendszer bizonytalanságát sugallnák.

Az ország egyre autokratikusabb vezetője, a politikai és az üzlet egyre élesebb konfliktusa - amely még olyan kőkemény játékosokat is meghátrálásra kényszerít, mint a Gazprom - szükségtelenül bonyolulttá teszi a török gazdaságot. Miközben az ország piacai ígéretesek, a potenciális külföldi befektetők kénytelenek távolabbra nézni a kormány hívogató propagandájánál, ha fel akarják mérni üzleteik valós kockázatát.

Halad az áramlat
A török áramlat névre keresztelt gázvezeték építése, amely a Fekete-tenger fenekén fekvő csövekben szállít majd gázt Törökország érintésével a görög határra, zavartalanul folyik. (Ezt a forrást a magyar kormány is ki szeretné használni.) Alekszandr Novak energiaügyi miniszter beszámolója szerint a török fél rövidesen meghatározza, hol érjen partot a két csőkígyóból álló török áramlat. Az első vezeték 2018-ban, a második egy évre rá éri el az országot.

Hasonló a helyzet az orosz technikára épülő Akkuyu Atomerőművel (NPP). A létesítmény idén megkaphatja a beruházási engedélyeket, így 2018-ban elkezdődhet az építkezés.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

troll, 2017.07.31 11:02

gazdasági érdekellentétek mindig is lesznek, ez független a politikai berendezkedéstől.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matura, 2017.07.31 09:10

Összenő mi összetartozik, mindkettő azonos cipőben jár, katonailag erősek, van belső ellenség, egyiknek a kurdok, másiknak az ukránok, orbán a barát, ellenzék bele kitaposva, többi nem fontos
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2017.07.30 21:00

meglepo, hogy a gazprom is menekul. torokorszagban nagyon elgurult a hatalom gyogyszere, ebbol durvan fegyveres konfliktus fog kirobbanni. remelhetoleg meg elotte rendet tesznek sziriaban, szerintem meg a kurdok is ki fognak szakadni a cezaromanias miatt. igy gyengiti meg egy diktator a sajat orszagat...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html