BUX
37630

Svájcifrank-milliárdok égtek el, mégis bőkezű a jegybank

A svájci nemzeti bank bőkezű osztalékot fizet annak dacára, hogy tetemes veszteséget hozott számára a frank felértékelődése, illetve az ellene folytatott sziszifuszi küzdelem. Míg többen kormányzati beavatkozást sürgetnek, többé-kevésbé egyetértés mutatkozik abban, hogy csakis a monetáris politika eszközeivel lehetne közbelépni a gazdaságot lassító frankdrágulás ellen.

NAPI, 2011. január 17. hétfő, 06:30

Mintegy 26 milliárd frank veszteséget eredményezett a svájci nemzeti bank (SNB) devizapozícióin a 2010-es pénzügyi évben az ország fizetőeszközének tempós erősödése, illetve a felértékelődés ellen folytatott küzdelem - derül ki az intézmény közleményéből. Az első háromnegyed évben még 21,2 milliárd volt a mínusz.

A globális piacok másik kedvelt menedékeszköze, az arany drágulása ugyanakkor közel 6 milliárdos eredményt hozott, az összesített mínusz így 21 milliárd frank körülire tehető. Bár az úgynevezett stabilizációs alap révén a konszolidált eredmény ennél kedvezőbb lehet, a jogszabályok szerint nem volna lehetőség arra, hogy az SNB tulajdonosai osztalékban részesüljenek.

Céltartalékból kapnak pénzt a kantonok

Philipp Hildebrand (képünkön), az SNB elnöke közölte: a veszteségek nem változtatják meg a jegybank politikáját, a feladat továbbra is az árstabilitás fenntartása. A nemzeti banknak világos a felhatalmazása, ha szükséges, az összes kellő intézkedést megtesszük az árstabilitás biztosítása érdekében - fogalmazott az elnök. Hozzátette: a frank erősödésének számottevő lassító hatása van a svájci gazdaság növekedésére.

A jegybank ugyanakkor - a rendkívüli körülményekre tekintettel - úgy határozott, hogy mégis fizet osztalékot az államnak és a kantonoknak. Erre úgy teremtett forrást, hogy a devizatartalékok esetleges veszteségeire megképzendő céltartalékba a tervezett 4 milliárd helyett csak 0,7 milliárd frankot helyezett. Az SNB egyúttal arra is figyelmeztetett: nem zárható ki, hogy a jövőben felfüggeszti az osztalék kifizetését. Az intézmény szerint ráadásul szükség van azon megállapodás újratárgyalására, amely a kormány és kantonok számára fizetendő osztalékról szól. A jegybanki függetlenség megőrzéséhez ugyanis szükség van az intézmény tőkehelyzetének folyamatos javítására, amely bár az egyik legerősebbnek számít a többi központi bankkal összehasonlítva, mégis zökkenőt jelent az átcsoportosítás.

Csak a jegybank léphet?

Amint arról korábban beszámolutnk, a svájci deviza tempós felértékelődése nyomán a kormány vésztanácskozásra hívta az üzleti élet, a bankok és a szakszervezetek képviselőit. A pénteken megrendezett találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a frank erős mivolta kockázatokat jelent a gazdaság számára, de abban is megvolt az összhang, hogy ez ellen csak a monetáris politika eszközeivel lehet fellépni, vagyis csak a jegybank harcolhat.

Az SNB ugyanakkor várhatóan nem folytatja a tavaly nyáron befejezett intervenciókat, hiszen az egyrészt rengeteg pénzbe került és nem is hozott tartós eredményt, másrészt a szépen teljesítő gazdaságban egyelőre nem látszik annak veszélye, hogy az erős frank deflációs spirált indítana be.

A svájci külügyminiszter ugyanakkor - a pénteki eseménytől függetlenül - arról beszélt, hogy a kormány megfontolja, milyen lépéseket tehetne a frank erősödésének megfékezésére. Amennyiben szükséges, a szövetségi tanács intézkedni fog, ha eljön az ideje - mondta újságírók előtt Micheline Calmy-Rey.

A svájci szakszervezetek szövetsége - amely korábban támogatta azt az ötletet, hogy a frank árfolyamát kössék az euróhoz - arra szólította fel a kormányt, hogy tegyen lépéseket a frank erősödése ellen, a munkahelyek megőrzése érdekében.

Vádolják a bankokat

Bár a svájci gazdaságot sem inflációs, sem deflációs veszély nem fenyegeti, az SNB-nek középtávon kamatot kell emelnie, hogy fenntartsa az árstabilitást - mondta nemrégiben a jegybank alelnöke. Thomas Jordan szerint Svájcnak elsődleges érdeke, hogy Európa megoldja adóssággondjait, hiszen a krízis mélyülése valószínűleg tovább erősítené a frankot, még nehezebbé téve ezzel a svájci jegybank dolgát.

A svájci bankszövetség eközben visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a piacokon spekuláló tagjai volnának a felelősek a frankválságért. A szövetség azzal védekezik, hogy a svájci bankok csupán a globális devizakereskedelem 5 százalékát bonyolítják le. A helyzet nem a frank erős mivoltáról szól, hanem az euró és a dollár gyengeségéről, amelyet a nemzetközi befektetők masszív bizalomcsökkenése váltott ki - fogalmazott a szövetség szóvivője. A svájci privátbankárok szövetsége ráadásul korábban rámutatott, hogy az erős frank az exportőrök mellett a bankoknak sem tesz jót.