BUX
37943

Támadásba lendül Juncker

Kényelmetlen kérdésekkel bombázta az EU-tagállamok vezetőit a csütörtöki csúcsértekezleten Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A sajtóhoz eljuttatott prezentációjában egyebek mellett felveti, hogy nem kellene-e létrehozni az eurózóna közös pénzügyminisztériumát.

Napi.hu, 2015. február 13. péntek, 18:11

Az eurózónának, azaz közös európai valutát használó országok közösségének további reformokra van szüksége, hogy kimozduljon vége a magas munkanélküliséggel párosuló gyenge gazdasági növekedés állapotából - jelentette ki az EU vezetői előtt tartott prezentációján Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke, akinek megválasztását tavaly csak David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenezte.

Juncker nyolcoldalas előadásának kiindulópontja szerint az eurózóna tagállamainak fokozatosan tovább kell lépniük gazdaságpolitikáik összehangolása, illetve gazdaságaik konvergenciája felé. Emellett erősíteniük kell egymás iránti szolidaritásukat - derül ki az EUObserver beszámolójából. A EB vezetője annak ellenére kiállt a szorosabb együttműködés mellett, hogy számos EU-tagország vonakodik lemondani szuverenitása további elemeiről az uniós intézmények javára - emlékeztet a Reuters.

Háromszögek és négyszög

Juncker színes megfogalmazása szerint a kormányoknak a strukturális reformok, a beruházások és a költségvetési fegyelem "gyógyhatású háromszögére" alapozva kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk az új stratégiát. Ha ez nem sikerül, akkor az eurózóna elveszhet az alacsony növekedés, a nyomott fogyasztói árak és a gyenge munkahelyteremtő képesség Bermuda-háromszögében. Az egyensúlyvesztés egymásra halmozódó jelenségei mára fájdalmasan láthatóvá váltak - idézi az EUObserver a politikust.

Az EB-elnök dolgozata az első lépés egy olyan javaslatcsomag kidolgozása felé, amelyet Juncker mellett Donald Tusk, az EU tagállamainak vezetőit tömörítő Európai Tanács, Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) és Jeroen Dijsselbloem, az euróövezet pénzügyminiszteri tanácsának feje állítanak össze. A tervezetet az uniós vezetők júniusi csúcsa elé fogják terjeszteni.

Kínos kérdések

Az Európai Bizottság első embere tucatnyi kényelmetlen kérdést tett fel politikus kollégáinak. Az egyik ezek közül azt firtatta, hogy szükség van-e újabb korrekciós eszközök kidolgozására, amelyek segítségével a közösség beavatkozhat azoknak a kormányoknak tevékenységébe, amelyek eltérnek a közösen elfogadott szabályoktól? Ezzel Franciaországra célozhatott, amely az EB ismételt kérései ellenére halogatja a gazdasági reformokat és a költségvetési hiány lefaragását.

A prezentáció - minden bizonnyal Görögországra utalva - felveti azt a problémát is, hogy az eurózóna bajba kerülő államait nem lehet akartuk ellenére "megmenteni". Úgy kell támogatást nyújtani nekik, hogy annak feltételit az érintett ország lakossága is elfogadja. Figyelni kell arra, milyen hatása lehet a reformoknak és a pénzügyi stabilitás helyreállításának az érintett társadalom tagjaira. Juncker ezzel az eurózóna északi államainak szúrt oda, amelyek a bajba került délieknek nyújtott hiteleikért cserébe alaposan megszorongatták azokat.

A legkeményebbnek ígérkező kérdés azonban az igazán szoros együttműködés útjában álló szent teheneket, az adókat és a költségvetési kiadásokat érintette. Az EB elnöke felvetette, hogy az eurózóna tagállamainak nem kellene-e közös pénzügyminisztérium létrehozásával összehangolniuk adó- és kiadáspolitikájukat?

Elhalt

Az eurózóna integrációja, amelynek legfőbb támogatója Németország volt, két és fél évvel ezelőtt elakadt - emlékeztetett a Reuters. Mario Draghi, az ECB elnöke 2012 júliusában egy londoni fórumon jelentette ki, hogy az európai jegybank kész bármit megtenni az euró védelme érdekében. Ez egy csapásra megnyugtatta a piaci befektetőket, akik akkoriban, az adósságválság csúcsán az eurózóna szétesésétől tartottak.

Ahogy mérséklődött az állampapírpiacokra nehezedő nyomás, a kormányok is megnyugodtak, ezért az ügy lekerült a napirendről. A 2013-as németországi és a 2014-es európai parlamenti választások azután két évre többé-kevésbé a politikai bénultság állapotába merevítették az EU vezetőtestületeit.

Újraindítanák

Az európai politikusoknak már csak azért sem esett nehezükre a vita felfüggesztése, mert a legbefolyásosabb államok saját mániáikat hajtogatták: Németország például a szigorú költségvetés mellett kardoskodott, míg Nagy-Britannia akár az európai alapszerződés módosítása árán is lazítani akarta beágyazódását az unióba.

Az eurózóna mindezzel együtt tett néhány fontos lépést: szigorították a nemzeti költségvetések felügyeletét, létrejött az övezet biztonsági alapja (ESM), amely hitelezhet a bajba kerülő országoknak, az ECB-n belül kialakult a bankunió, amely az övezet legnagyobb bankjai felett felügyeleti jogokkal is rendelkezik. Az új európai vezetés azonban tovább akar lépni ezen az úton. Ezért álltak elő azzal a kezdeményezéssel, amelynek első dokumentumát a csütörtöki csúcson Juncker prezentálta.

Megnyomta a vészcsengőt az ECB
Az ECB figyelmeztette az eurózóna vezetőit, hogy ha nem tudnak dűlőre jutni Görögország kisegítéséről, akkor automatikusan megszűnhet a ország eurótagsága, ugyanis a bank néhány héten belül kénytelen lesz beszüntetni a görög bankok euróellátását - írta a Bloomberg. Az európai jegybank el akarja kerülni ezt a lehetőséget, amely lényegében azt jelentené, hogy az ECB lökné ki a görögöket az eurózónából. Az ilyen súlyú kérdésekben választott parlamenteknek, kormányoknak kell meghozniuk a végső döntést.A bank csütörtökön ötmilliárd euróval, 65 milliárd euróra emelte a görög bankok rendelkezésére álló rendkívüli hitelforrás (ELA) keretösszegét, amelyet a helyi bankok az athéni központi bankon keresztül vehetnek fel. Ha az új kormány a hónap végéig nem tud megállapodni az EU-val az ország támogatásáról, akkor az ECB-nek nem sok mérlegelési lehetősége marad arra, hogy folytassa-e az ország pénzügyi rendszerének euróellátását. Az ELA-n keresztüli finanszírozás feltétele ugyanis az, hogy az ezt igénybe vevő országnak legyen érvényes támogatási megállapodása az EU-val.Görögország jelenleg egy "áthidaló" megoldásról tárgyal az EU-ECB-IMF trióval, amely lehetővé tenné az ország finanszírozását addig, amíg új megállapodást köt az EU-val és az IMF-fel. Ha ezek az tárgyalások összeomlanak, az ECB-nek mérlegelnie kell, hogy folytatja-e az ELA-finanszírozást vagy kilátásba helyezi ennek beszüntetését. Két évvel ezelőtt Ciprus esetében az utóbbi történt. Emiatt akkor néhány napra be kellett zárni a szigetország teljes bankrendszerét.A Bloomberg szerint hosszabb távon semmiképpen sem segíthet az ELA, mivel a görögöknek sok pénz kell, amihez sürgősen további kedvezményes hitelre lesz szükségük. Ezt támasztja alá, hogy a tőke továbbra is menekül az országból: a január 25-i választásokig 14 milliárd eurót vontak ki a bankszektorból, februárban pedig mintegy hárommilliárd eurónyi betétet vettek ki a pénzintézetekből - derült ki az athéni Kathimerini című lap pénteki jelentéséből.