Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Európai Bizottság (EB) ismételten felszólította Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot kötelezettségeik teljesítésére, miután az elmúlt hónapban megindított kötelezettségszegési eljárások ellenére e három ország továbbra is megszegi jogi kötelezettségeit, és figyelmen kívül hagyja a Görögország, Olaszország és más tagállamok felé fennálló kötelezettségvállalásait - olvasható a brüsszeli testület közleményében.

Az EB június 15-én indította meg a kötelezettségszegési eljárásokat és felszólító levelet küldött a Csehországnak, Magyarországnak és Lengyelországnak. Az levélben megfogalmazottakra adott válaszok nem minősültek kielégítőnek a bizottság szerint, mivel egyiket sem kísérte arra vonatkozó tervezet, hogy ezek a tagállamok gyorsan áthelyezéseket kezdenének meg.

A tagállamok

  • az Európai Tanács ellen az Európai Bíróság előtt zajló eljárásra (amelynek nincs halasztó hatálya),
  • a szolidaritás más módon való kifejezésére
  • illetve a biztonsági ellenőrzések lefolytatásának nehézségeire hivatkoztak.

A brüsszeli testület szerint azonban ezek egyike sem igazolja a rendelkezésre álló helyekre vonatkozó kötelezettségvállalás elmulasztását, ezért a bizottság úgy döntött, hogy a kötelezettségszegési eljárást a következő szakaszba lépteti, ami az indoklással ellátott véleményt jelenti.

Kormányzati Tájékoztatási Központ: Brüsszel a kvótát erőlteti

Brüsszel minden eszközzel és rohamléptékben Magyarországra akarja erőltetni a kvótát - reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az Európai Bizottság bejelentésére. Az Európai Bíróság főtanácsnoka mellett a brüsszeli bizottság is újabb nyomást próbál gyakorolni azokra a tagállamokra, amelyek elutasítják a Soros-tervet és a migránsok betelepítését - írja az MTI a KTK-ra hivatkozva. Úgy vélik, mindez azt jelzi, hogy felgyorsítják a Soros-terv végrehajtását.
A kormány nem a migránsok betelepítésében és elosztásában, hanem a határok védelmében látja a megoldást és ezért mindent megtesz a magyar és az uniós határok védelméért. Brüsszel támadása a kvóta elutasítása és a tranzitzóna ellen nem más, mint a magyar bevándorláspolitika és a kerítés lebontására irányuló kísérlet - írták a közleményben.

A tanácsi határozatok előírják a tagállamok számára, hogy a gyors és jól szervezett áthelyezési eljárás biztosítása érdekében háromhavonta ajánljanak fel elhelyezési lehetőségeket a menedékkérők számára. Míg Magyarország az áthelyezési program kezdete óta egyáltalán nem tett lépéseket, Lengyelország 2015 decembere óta nem helyezett át egyetlen menedékkérőt sem, és nem is tett erre vállalást. A Csehország pedig 2016 augusztusa óta nem helyezett át egyetlen személyt sem, és több mint egy éve nem tett újabb kötelezettségvállalást sem.

Mi jön most?

A kötelezettségszegési eljárás második lépése az indokolással ellátott vélemény, amely az uniós jognak való megfelelésre vonatkozó hivatalos megkeresésből áll, és felszólítja a tagállamokat, hogy tájékoztassák a bizottságot a megadott időszakon belül a megfelelés érdekében tett intézkedésekről.

Tekintettel arra, hogy az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokat szükséghelyzet kezelése céljából fogadták el, továbbá figyelembe véve azt, hogy több felszólítást küldtek a három tagállamnak, a Csehország, Magyarország és Lengyelország hatóságainak most a szokásos két hónapos határidő helyett egy hónapon belül kell válaszolniuk az indokolással ellátott véleményre.

Ha nem érkezik válasz, vagy olyan észrevételek érkeznek, amelyek nem kielégítőek, a bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.