Több száz forinttal nőhet az üzemanyag ára, ha ez bejön

Egy háború Irán és Szaúd-Arábia között hordónként 200 dollárra lökheti fel az olaj világpiaci árát, ami recesszióba taszítaná a világgazdaságot Európától Kínáig. A CNBC szerkesztői azt várják az USA-tól, hogy mindannyiunk érdekében a világ csendőreként előzze meg ezt a katasztrófát.
Komócsin Sándor, 2017. november 13. hétfő, 17:48

A közel-keleti folyamatok kicsúszni látszanak az ellenőrzés alól, úgy tűnik egy szaúdi-iráni háború egyre sanszosabbá válik - kezdi elemzését a CNBC-n megjelent cikkében Steven Kopits, a Princeton Energy Advisors tanácsadó cég igazgatója. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy egy háború e között a két ország között általános katasztrófát okozna a régióban és az egész világon.

A jemeni húti lázadók rakétát lőttek ki egy Rijád melletti repülőtérre, amelyet ugyan elfogott a szaúdi rakétavédelem, ám az eset mögöt Irán ármánykodását látják. A térség szunnita politikai erői úgy vélik, hogy a perzsa állam áll a síita hútik. A hivatalos szaúdi hírügynökség "megfelelő választ" ígért a támadásra.

Háborús forgatókönyv

A Perzsa-öböl olajexportjának ötöde halad át a Hormúzi-szoroson, amely a háború esetén gyorsan járhatatlanná válhat. Még arra sem lenne szükség, hogy az 50 kilométer széles és 60 kilométer hosszú vízi folyosót lezárja valamelyik hadakozó fél.

Ha megnő a kockázata ennek a fejleménynek, akkor a biztosítók az égbe emelik az arra járó olajszállítmányok biztosítási költségét, aminek a szoros lezárásához hasonló hatása lenne az árakra. Emellett elképzelhető, hogy a hajótulajdonosok döntenek úgy, nem kockáztatják vagyonukat azzal, hogy engedik arrafelé járni hajóikat.

Volt már rá példa

Az 1967-es szuezi válság idején a világ olajtermelésének 10 százaléka esett ki a piacról, ami egy hónapon belül recessziót okozott Európában és az USA-ban. ez az év nagy részén át kitartott. Az 1973-as arab-izraeli háborút OPEC-embargó követte, ami négyszeresére lökte fel a fekete arany árát

A világ olajtermelése stabil marad, ám a térség exportja az USA-ba napi 1,2 millió hordóval esett, ami akkor az amerikai fogyasztás hét százaléka volt. A gazdaság két éven át tartó recesszióba hanyatlott - 1973 és 1975 között tíz százalékkal zsugorodott a GDP. Bár az olajpala-kitermelésnek köszönhetően az USA ma már kevésbé függ a közel-keleti olajtól, az ország keleti partján nagy gondot okozna az import kiesése.

Kína csőre töltene

A legnagyobb gond azonban az lenne, hogy a Hormuzi-szoros lezárását követő 20 százalékos exportkiesés 200 dollárra lökné fel a kőolaj világpiaci árát. Kína, amelynek importfüggőse akuttá vált az elmúlt néhány évben, kétségbeejtő helyzetbe kerülne. Behozatala fedezi felhasználásának háromnegyedét, és az import fele a Perzsa-öbölből érkezik.

Kínában a nem pusztán recesszió, hanem szociális és politikai krízis követhetné az új olajválságot. Válaszul Peking minden erejével nyomást gyakorolna az USA-ra, hogy tegyen rendet és felgyorsítaná saját globális katonai beavatkozási képességének kiépítését.

Végül az iráni-észak-koreai rakéta-együttműködés miatt a sztálinista állam és az USA konfliktusa is kiéleződne. Abszolút prioritássá válna, hogy Irán ne juthasson hozzá atomfegyverhez, ezért aztán kisvártatva újabb háborús góc alakulna ki a Koreai-félszigeten.

Tessék csendőrködni!

A jelenlegi amerikai vezetés nem riad vissza attól, hogy nagyokat mondjon és elődeitől eltérő Közel-Kelet-politikát folytasson, ám most nem a változtatások idejét éljük - jut el cikke konklúziójához Stephen Kopits. Az Egyesült Államoknak a világ csendőrének szerepében kell fellépnie, ahogy azt például a második világháborúban tette!

A washingtoni vezetésnek le kell csillapítania a konfliktust a térségben és ki kell fejeznie az USA eltökéltségét amellett, hogy a nézeteltéréseket diplomáciai úton kell rendezni, nem pedig erővel. Ha az Egyesült Államok nem lesz képes ezt megtenni, annak kezelhetetlen katasztrófa lehet a vége nem csupán a régióban, hanem az egész világon.

A nyitókép forrása: AFP

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2017.11.14 11:39

lehet en vagyok tul civilizalt, de azon kivul, hogy halomra gyilkoljak a mas vallasuakat, mi ertelme van a haborunak iran es szaud kozott? nem ertem ezeket a teokraciakat, itt mar nem kardokkal fognak hadakozni a mezitlabas harcosok, hanem halomra lovik a raketakat egymasra, akar a vezetoket is likvidalva. ebbol fakadoan a megoldas sem latszik, ha nem ternek eszhez, a haboru boritekolhato.

a problema az, hogy az olaj miatt rengeteg penz aramlott az arabokhoz, es jobb hijjan fegyverekre koltik. kell meg egy par evtized, mire megint a teveik meg a kecsekeik kenyeztetese lesz a legfobb feladatuk. ha addig megtennek azt a szivesseget, hogy nem olik halomra magukat a profeta es az utana kovetkezok vitaja miatt, az praktikus lenne. bar gondolom egyesek kulon orulnenek, ha a torolkozofejuek egymast irtanak, de ez csak annyit jelentene, hogy megnagyobb nyomor lenne es megtobb fegyverhez erto megtevesztheto szerencsetlen...

az egesz pont annak fenyeben erthetetlen, hogy iran most szabadult ki az embargo alol, es maris 1000 helyen keveri a szart. a szaudiaknal meg most jutott hatalomra a salman herceg, aki eleg progresszivnak tunik, es a szelsoseges vahabita saria faszsagot eliminalna a tarsadalombol. nem lenne hatrany, ha szaud atalakulna egy torokorszaghoz hasonlo allamma, mondjuk az erdogan elotti idok kifejezetten normalizalt volt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html