A szélsőséges szunnita lázadók nukleáris anyagokat szereztek az iraki Moszul városában, amelyet néhány héttel ezelőtt szálltak meg - értesítette az ENSZ-t a bagdadi kormány néhány nappal ezelőtt. A tudományos célokra használt közel 40 kilogramm uránt a Moszuli Egyetemből tulajdonították el - derült ki a hivatalos levélből, amelyet a Rueters is megszerzett. A szöveg szerint a nukleáris anyag felhasználható tömegpusztító fegyverek előállítására.

Igaz ugyan, hogy csak korlátozott mennyiség jutott a terroristák kezére, de a megfelelő felkészültség birtokában önmagában vagy más anyagokkal kombinálva készíthető belőle olyan bomba, amelyet fel lehet használni terrorista akciókban - derül ki a dokumentumból. Az iraki vezetés arra is figyelmeztette az ENSZ illetékeseit, hogy az ellopott uránt ki lehet csempészni az országból.

Az ügyhöz közel álló amerikai források szerint nem dúsított uránról van szó, így meglehetősen nehéz lenne belőle fegyvert készíteni. Egy másik washingtoni forrás szerint az amerikai hatóságok egyelőre nem látnak okot valamiféle riadókészültség elrendelésére.

Van más is

Az újabb figyelmeztetés csak egy nappal azt követően látott napvilágot, hogy az iraki hatóságok bejelentették: a tömeggyilkosságokat elkövető lázadók elfoglalták a korábbi iraki hatalom egyik vegyifegyver-gyártó létesítményét. A Bagdadtól északnyugatra található Muthanna bázison szarin gázt és más idegmérgeket tartalmazó rakétákat találhattak - jelentette a BBC. Amerikai és ENSZ-szakértők szerint ugyanakkor ezek a vegyi anyagok már lebomlottak, így nem lehet vegyi fegyvereket előállítani a felhasználásukkal.

Az ENSZ becslései szerint az Isil nevű, kíméletlenségükről ismert iszlamista csoport, amely az elmúlt hetekben ellenőrzése alá vonta Szíria és Irak egy részét, több mint 2400 ember gyilkolt le Irakban, akik közül több mint 1500-an civilek. A harcok miatt több mint egymillió ember menekült el az érintett területekről.

Csökkenő olajár - egyelőre

Azok a félelmek azonban, amelyek szerint a lázadók kárt tehetnek az iraki olajipari létesítményekben, alábbhagytak - írta a Financial Times. Ennek legjobb jele, hogy a Brent nyersolaj ára június közepe óta hordónként öt dollárral, a 110 dolláros szint alá csökkent. A szakértők immáron közép- és hosszú távú - 2020-ig előretekintő - zavaroktól tartanak az olajpiacon.

Az IEA energetikai tanácsadó cég szerint az OPEC kitermelésének növekedéséből a következő öt évben 60 százalékkal részesedhet Irak - hacsak nem hanyatlik az ország anarchiába. Ehhez ugyanis a jelenlegi napi 3,6 millió hordóról 8,5-9 millióra kellene bővítenie kitermelését. Az iraki olaj az egyik legolcsóbban felszínre hozható fekete arany a világon. A harcok nem csupán közvetlen kárt okozhatnak az ipari létesítményekben, hanem elriaszthatják a kitermelés bővítéséhez szükséges befektetői tőkét is.