Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport ülésein elnöklő holland pénzügyminiszter úgy fogalmazott: nem sikerült egyetértésre jutni arról, hogyan változtassanak a Görögország megmentése érdekében kidolgozott reformprogramon, a legjobb pedig az volna, ha Athén az új kormány elképzeléseinek megfelelő intézkedések megvitatásáig a jelenlegi mentőprogram meghosszabbítását kérné. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint ennek nincs is alternatívája.

Dijsselbloem aláhúzta: ez bizonyos mértékű rugalmasságot is lehetővé tenne, ám nyilvánvalóan kötelezettségvállalásokkal is járna. A holland pénzügyminiszter elmondta, hogy az elmúlt napokban a hitelező intézmények a görögökkel közösen áttekintették, hogyan áll a program végrehajtása, kiindulva abból, hogy a tervezett intézkedések 70 százaléka állítólag elfogadható Athén számára, és, hogy a maradék 30 százalékot hogyan lehet más intézkedésekkel kiváltani.

Kapcsolódó

"Némi csalódottság volt érzékelhető az eurócsoportban ezeknek a megbeszéléseknek a kimenetele miatt" - számolt be az esti tanácskozásról Dijsselbloem, hozzátéve: nem sikerült megtalálni a közös nevezőt, hogy hogyan módosítsanak a programon.

A holland politikus rámutatott, hogy a jelenlegi program meghosszabbítása révén Athén élhetne az abban rejlő rugalmassággal, lenne mód arra, hogy egyes elutasított intézkedéseket másokra cseréljenek, ám Görögországnak bizonyos kötelezettségeket is vállalnia kellene. Athén nem tehetne egyoldalú lépéseket, nem csinálhatna vissza korábbi intézkedéseket, csak miután egyeztetett a hitelező intézményekkel, és megtalálta a lépés maradéktalan költségvetési fedezetét, szavatolnia kell a pénzügyi stabilitást - fejtette ki Dijsselbloem.

Jeroen Dijsselbloem közölte, hogy Görögország hitelezői készek, hogy folytassák a megbeszéléseket, ám Athénen múlik, hogy kéri-e a program meghosszabbítását. "Az eurócsoportban az az erőteljes vélemény alakult ki, hogy következő lépést Görögországnak kell megtennie" - magyarázta a tanácskozás elnöke. És tekintettel a határidőkre valamint a parlamenti eljárások időtartamára, nagyjából ez a hét áll rendelkezésünkre, "és aztán annyi" - tette hozzá Dijsselbloem, utalva arra, hogy a héten még egyszer összeülhet az eurócsoport, de erről még nem született döntés.

Arra a kérdésre, hogy mi történik március 1-jén, miután a mentőprogram lejár, a holland pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy minden finanszírozási nehézséggel szembesülő tagállam kérhet segítséget, de az valamilyen formában mindig pénz és ahhoz kapcsolódó feltételek párosításával érkezik. Jeroen Dijsselbloem arra is kitért, hogy Athén az elmúlt évek folyamán rengeteg eredményt ért el, amelyeket kár volna hagyni veszendőbe menni. Ismételten hangsúlyozta, hogy van a rendszerben rugalmasság, de az irányt tartani kell, a költségvetési célokat nem lehet szem elől téveszteni.

A politikus egy görög újságíró felvetésére, miszerint az új görög kormány azért utasította el a tervezett megállapodást, mert az a régi intézkedések "csapdájába zárta volna", úgy válaszolt, hogy az uniós szabályok miatt egy mentőcsomag és a hozzá kapcsolódó reformprogram nem nagyon térhet el a jelenlegitől, mert azok célja a költségvetés és az adósság fenntarthatóvá tétele, a versenyképesség növelése és a pénzügyi szektor stabilizálása.

Ehhez meg kell hozni bizonyos intézkedéseket, amelyek között vannak népszerűek és népszerűtlenek egyaránt, de ezek szükségesek ahhoz, hogy Görögország ismét függetlenné válhasson" - fejtette ki Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke.