Kínai elemzők szerint az utóbbi hónapokban megszakadt az a szoros kapcsolat az ázsiai és a nyugati gazdaság között, ami évtizedek óta jellemezte - az Egyesült Államok és az eurózóna növekedése most már nem járt az ázsiai export és az ipari aktivitás bővülésével.

Mint az Új Kína hírügynökség rámutatott, bár a márciusi adatok mind az USA-ban, mind az eurózónában a tartós cikkek rendelésállományának komoly növekedésére utaltak, a kínai feldolgozóipar beszerzői menedzserindexe áprilisban 50,4 volt, alig több az előző havinál, elmaradva a várt 50,5-től. Márciusban csökkent a japán export volumene, és Tajvané is, amit az egész térség legfontosabb indikátorának tartanak. Japán a márciusban végződött pénzügyi évet 134,24 milliárd dolláros külkereskedelmi hiánnyal zárta, a deficit egyedül március hónapban 14,16 milliárd dollár volt - s ez volt a 21. deficites hónap egyhuzamban.

Mi lehet a magyarázat?

Ez a helyzet megdöbbentette a szakértőket, akik a legkülönbözőbb magyarázatokat adják a jelenségre. Az ABN Amro Research optimista, kutatói szerint csak időbeli eltolódásról van szó, és ahogy folytatódik a nyugati gazdasági fellendülés, visszaáll a trend és növekedésnek indul az ázsiai termelés és export is. A ciklust várhatóan Tajvan és Dél-Korea fogja vezetni.

A HSBC Global Research már korántsem ilyen optimista. Úgy véli, hogy a nyugati növekedés kevésbé import-érzékeny mint a múltban. Ennek legalább részben Ázsia versenyképességének csökkenése az oka, mert a régióban rohamosan emelkednek az utóbbi években a bérek, miközben Nyugaton alig változtak. Emellett az amerikai és az európai gazdaság növekedése eltolódott az olyan importigényes szektoroktól mint a házépítés.

A Standard Chartered Research is előállt a saját elméletével. Eszerint az ázsiai gazdaságokban már meghatározóbbá vált a kereskedelem más fejlődő piacokkal, főleg a térségen belül, így a nyugati viszonylat vesztett jelentőségéből. A legdrámaibb fordulatot Dél-Korea hajtotta végre, amely exportjának 1990-ben még csak 16 százaléka irányult az Egyesült Államokon és Európán kívül máshova, jelenleg pedig már 60 százaléka, Thaiföldé és Indonéziáé is 30 százalékkal nőtt, Kínáé pedig 16-ról 32 százalékra ment fel. Ezért a kutatóintézet úgy látja, hogy Ázsia növekvő részesedése a világkereskedelemben is inkább köszönhető - nagyrészt a beszállítói hálózatok kiszélesedése miatt - az ázsiai országokkal bonyolított forgalomnak, mint hagyományos nyugati piacainak.

A Standard Charter szerint az ázsiai export teljesítményében a következő években meghatározóbb lesz a térségbeli és fejlődő országok szerepe, mint az Egyesült Államoké és az eurózónáé.

A legújabb adatok szerint a kínai export márciusban 6,6 százalékkal, 170,11 milliárd dollárra csökkent, amiben szerepet játszott egyes feltörekvő gazdaságok növekedésének lassulása is, ezért a pekingi kormány közölte: támogatni fogják a külkereskedelmet, a reformok elmélyítésével és az ipar szerkezetének javításával segítve a feldolgozóipart. Ugyanakkor pozitívan értékelték a feldolgozóipari PMI előző havi 50,3-ról 50,4-re emelkedését, különös tekintettel arra, hogy a mutató a márciust megelőző három hónapban folyamatosan romlott.