Zürich piros lámpás negyede lepusztult képet mutat. A jól fizetett banki alkalmazottak, akik korábban eltartották a szexipart, jórészt eltűntek vagy jóval kevesebbet költenek, mint korábban. Emiatt számos kabaré - ez Svájcban a sztriptízbárok polgári használatra szánt elnevezése - kénytelen volt bezárni. A svájci főváros szexnegyedében, a Langstrassén lepusztult romkocsmák, technoklubok és hátizsákos turisták szállói vették át a helyüket.

Változnak az idők - idézi a Bloomberg Kevin Joliat bármenedzsert, a Petit Prince (Kicsi Herceg) éjszakai szórakozóhely menedzserét. A bankároknak el kell számolniuk ügyfeleiknek a jövedelmükkel, bizonyítaniuk kell, hogy olyasmire költik még mindig szép fizetésüket, amire tényleg szükségük van. Joliat tudhatja, miről beszél, hiszen korábban a Zürcher Kantonalbanknál, Svájc legnagyobb állami tulajdonú pénzintézeténél dolgozott.

Dominó hatás

A szexipar hanyatlása a pénzügyi válság idején kezdődött: akkor fordult a közhangulat a banki vezetők óriási juttatásai ellen. A pénzintézetetek megszigorították bónuszpolitikájukat, ez lefaragta az alkalmazottak szabadon elkölthető jövedelmét, ami egyben megfosztotta a sztriptízbárok szexmunkásait bevételük jelentős részétől. Emellett csökkent a pénzügyi szférában foglalkoztatottak száma: 2009 óta 6000 teljes munkaidős alkalmazottat bocsátottak el a bankok, amivel 105 ezerre esett együttes létszámuk - derül ki a svájci jegybank statisztikájából.

A visszaesés némi késéssel érte el a szexipart: a bordélyok száma jóval a 2008-2009-es hanyatlás után, 2011-ben érte el csúcsát 252 házzal, ami mostanra 160-ra csökkent - mondta el a Bloombergnek Judith Hoedl rendőrségi szóvivő. A Zürichbe érkező prostituáltak száma 2010 óta csökken.

Kaviár helyett menü

Az alpesi országban egyébként meghatározott időszakokban, meghatározott helyeken megengedett a prostitúció. Minden szexmunkásnak rendelkeznie kell rendőrségi engedéllyel. A tudnivalókat kézikönyvben foglalták össze a szakma iránt érdeklődőknek.

A vendéglők is érzik a kereslet csökkenését. A bankárok, akik korábban ínyencként szemezgettek az élet- és itallapok kínálatából, mostanában ásványvizet kérnek és a legfeljebb a menüsorok között válogatnak - panaszolja Sepp Wimmer, egy olyan étterem tulajdona, amely mindössze 50 méterre van a zürichi banknegyedtől.

Az egzotikus külsejű sztriptíztáncokosok is arra panaszkodnak, hogy vendégeik nem szórják a pénzt olyan bőkezűen, mint azelőtt. Keményebb lett a munka. Folyton alkudozni kell - fejtegeti a 38 éves Jenny, aki thai táncot ad elő toplesz munkaruhájában. Néhány éve vastag volt a ügyfelek bukszája: 390 frankos (430 dollár) pezsgővel indították a napot.

Szegény embert...

A svájci szexvállalkozók helyzetét csak nehezíti, hogy kabaréik üzemeltetése drágább, mint a hasonló szolgáltatóházaké a szomszédos Franciaországban vagy Németországban. Emellett az úgynevezett szaunaklubok formájában megjelent a piacon az olcsó konkurencia - panaszkodik Maurus Ebneter, a svájci kabarék szövetségének (Asco) szóvivője. Ez utóbbiak a városokon kívül üzemelő, nagy bordélyok, amelyek belépőt szednek a szaunáik és az uszodáik használatáért. A klubokban kapcsolatba lehet lépni szexmunkásokkal, akik bére természetesen nincs benne az előbbiben.

További, még olcsóbb versenytársai a kabaréknak a szexboxok. Ez alatt a megnevezés alatt apró kabinok értendőek, amelyek garázsparkolók mellett helyezkednek el. Ezeket 2013 óta lehet kialakítani erre kijelölt rozsdaövezetekben. A zürichi városvezetés sikeresnek tartja az új szórakozási forma bevezetését, igaz, a szexmunkások - miután nem jutnak részesedéshez abból, hogy segítenek eladni az éjszakai élet egyéb kellékeit - kevesebbet keresnek.

A luxus az luxus

Nem minden kabarétulajdonos adta fel azonban a túlélésért folytatott harcot. Abból indulnak ki, hogy senki sem fogja üzleti partnereit olcsó bordélyba vinni. Az említett Petit Prince például a kifejezetten pénzes kuncsaftokra, bankárokra, ügyvédekre, vállalkozókra specializálódott.

A magas szintű kiszolgálás mellé teljes diszkréciót kínálnak. Részben ez utóbbi érdekében alaposan megválogatják a kísérőket (szakszóval: escort). Csak igényesen öltözött, barátságos szexmunkások léphetnek be az intézmény területére.