A széleskörű kutatóutakkal Oroszország megkezdte az északi sarkvidék iparosítását - nyilatkozta a TASZSZ-nak Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes, akinek felügyelete alá tartozik a hadiipar, de - nyilván nem véletlenül - ő vezeti e régió fejlesztésével foglalkozó kormánybizottságot is.

Az északi sarkvidék fejlesztési programját tavaly hagyta jóvá a kormány, és ez év elején már létre is hozta a Rogozin vezette bizottságot, aki a legfontosabb induló lépésnek a térség fejlesztését célzó különböző programok auditálását és azok egy kézbe való összevonását nevezte.

A fejlesztésekbe be akarják vonni a magánvállalatokat is, akik bőven visszanyerhetik befektetéseiket, hála a régió ásványi kincseinek, elsősorban a kőolajnak és a földgáznak. De a kincsek közé tartozik az északi hajózási útvonal is, amely a legrövidebb utat jelenti Ázsia és Európa között. Ennek köszönhetően a kamcsatkai félsziget, amely a kapu a sarkvidékre, a hajók ellátó és javító bázisává válik.

Rogozin szerint a következő öt évben az északi-sarki program végrehajtására mintegy 222 milliárd rubelt (4,27 milliárd dollár) kell fordítani, amelyből csaknem 160 milliárd rubelt (3,08 milliárd dollár) fedez a központi költségvetés. Ebben nem szerepelnek a katonai kiadások, amelyek a geológiai kutatásoknál is fontosabbnak tartott védelmét hivatottak biztosítani a térségben az orosz érdekeknek.

 

Ennek jegyében sorra felélesztik a Szovjetunió szétesésével elhagyott támaszpontokat, katonai kikötők és repülőterek épülnek, helyőrségeket hoznak létre a stratégiai fontosságú pontokon, illetve az északi hajózó út mentén. Egymás után tartják a sarkvidéki hadgyakorlatokat hadihajók, tengeralattjárók, a légierő és a gyalogság, főleg a különleges alakulatok bevonásával, megkezdték a rettenetes fagyban is használható fegyverek kifejlesztését és gyártását.

A múlt hónapban egy ötnapos sarki hadgyakorlatban 38 ezer katona, több mint 100 repülőgép és mintegy 50 hadihajó vett részt. A moszkvai védelmi minisztérium közölte: terveik szerint önálló állandó katonai erőt állomásoztatnak a térségben 2018-ra. Az orosz érdekek ilyen látványos katonai biztosítása nyugtalanítja a térségben érdekelt többi országot, elsősorban az Egyesült Államokat és a skandináv országokat, de Kína is szeretne beszállni a sarkvidék kincseinek kiaknázásába.

A rendkívüli kiadásokat indokolttá teszik az eddigi felfedezések. Szergej Donszkoj, a természeti erőforrások minisztere elmondta, hogy eddig az orosz fennhatóság alá tartozó sarkvidéki területen 594 olaj- és 159 gázmezőt, két nagy nikkel-telepet és több mint 350 aranymezőt találtak. Az azonnal kitermelhető olaj mennyiségét 7,7 milliárd tonnára becsülik, ebből 500 millió tonna van a kontinentális talapzaton.

Hogy mekkora üzletről van szó, jól jellemzi a Rosznyefty, a vezető orosz olajtársaság bejelentése, amely szerint 20 év alatt 400 milliárd dollárt terveznek befektetni a sarkvidéken, ahonnan 2050-re a teljes orosz olajtermelés 20-30 százaléka érkezik majd. A cég beruházási programjától 2,8 ezer milliárd dolláros nyereséget várnak - olvasható a Rosznyefty weboldalán.