Egyfajta ultimátumot adott Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök abban a lapinterjúban, amelyet pártja, a baloldali Sziriza két évvel ezelőtti hatalomra kerülése alkalmából adott. Semmilyen körülmények között nem iktatunk törvénybe egyetlen euróval több megszorítást sem annál, ami a másfél évvel ezelőtti hitelcsomagban szerepel - idézte a kormányfőt a Bloomberg.

A Sziriza választási győzelme után fél évig izmozott a Görögországot hitelező eurótagállamokkal, az Európai Bizottsággal és az IMF-fel azon, hogy további megszorítások helyett inkább engedjék el az ország adósságát. A meccset elvesztették, 2015 augusztusában öt éven belül a harmadik kedvezményes hitelcsomagot kellett igénybe vennie az országnak.

Következetes az IMF

Az IMF nem adott pénzt a 86 milliárd eurós pakkhoz, mert úgy látta, hogy az eurótagállamoknak, amelyek a GDP 170 százalékát meghaladó görög adósság túlnyomót részét finanszírozzák, el kellene engedniük a tartozások egy részét. A görögök ugyanis képtelenek visszafizetni ezt az irdatlanul nagy pénzt.

Ezzel egyidejűleg azt javasolták, hogy az athéni kormány további gazdasági reformokat vezessen be. A Valutaalap azóta megfigyelőként vesz részt a segélycsomag teljesítésének ellenőrzésében. Véleménye nem változott: mindkét félnek további engedményeket kellene tennie.

Nem jön össze

Az eurótagállamok pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport csütörtökön vizsgálja felül a program alakulását, amelynek egyik feltétele nyilvánvalóan nem teljesülhet. Eszerint az athéni kormánynak 3,5 százalékos GDP arányos elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - költségvetési többletet kellene elérnie 2018 végére.

Az IMF szakértői szerint ez maximum 1,5 százalék lehet, amely nem biztosít elég pluszjövedelmet a két év múlva esedékes hiteltörlesztésekre. Ezért azt javasolják, hogy csökkentsék azt a jövedelemszintet, amely adómentességet élvez, illetve (újra) mérsékeljék a nyugdíjakat.

Ellenjavaslat

A görögök visszautasítják ezt, és azt ajánlják helyette, hogy változtassák meg a segélyprogram egyik további feltételét. Eszerint automatikus költségvetési kiadáscsökkentéseket kell megvalósítani Görögországban abban az esetben, ha nem teljesül a büdzsé előírt többlete. Athén szerint ennek a szabálynak nem 2018-ban, hanem csak 2019-ben kellene érvénybe lépnie.

Így elég lenne addigra elérni a jövőre vállalt 3,5 százalékos elsődleges többletet. (És persze, aki időt nyer, az életet nyer, ki tudja, milyen további alkukat lehet majd kötni a következő években - a szerk.)

Sakkjátszma

Ciprasz talán azért fogalmazta meg "ultimátumát", mert úgy látja, hogy az eurótagállamok lépéskényszerben vannak. Ha legkésőbb az eurócsoport február 20-ai üléséig nem döntenek a görög program folytatásáról, akkor már elveszítik ezt az évet, ugyanis ezután egymást követik msjf a választások, amelyek miatt kormányaik nem fognak bevállalni rizikós döntéseket.

Az IMF-nek őszintén kellene értékelnie a programot - mondta Ciprasz az interjúban arra célozva, hogy tovább kéne forszíroznia az adósságcsökkentést.

Európának figyelembe kellene vennie, hogy az EU-t lenéző Donald Trump amerikai elnökké választásával új helyzet alakult ki. Ezért az eurótagállamoknak nem rövid távú politikai számítások alapján kellene dönteniük - tette hozzá arra célozva, hogy az USA új vezetése kihasználná, ha egy újabb görög finanszírozási válság újra megrengetné az európai egységet.