BUX
38018

Új válságba hajszolnak a bankok, felrobbanhat az euró

Egy magányos elemző újabb pénzügyi válságot jósol 2015-re, miközen Dr. Végzet, azaz Nouriel Roubini ismét az euró végével kapcsolatos jövendölést tett közzé. A professzor úgy véli, nőtt a kockázata, hogy az egyiptomi válság káros hatása tovaterjed a világgazdaságban.

NAPI, 2011. január 31. hétfő, 11:56

Nem tudta elrontani a davosi világgazdasági fórum alapvetően optimista hangulatát Barrie Wilkinson, a londoni Oliver Wyman tanácsadó cég partnere, aki szerint a világgazdaság alapvető problémáiról egyáltalán nem beszéltek a résztvevők. Szerinte az előző pénzügyi válság alapvető kiváltó okai - a zavaros monetáris politika és a kereskedelmi egyensúlytalanságok - még erősebben jelen vannak a rendszerben, mint a 2008-as krízis előtt voltak.Új buborékot fújnak a bankokWilkinson, akinek csak néhány kisebb jelentőségű esemény meglátogatására volt akkreditációja, 24 oldalas tanulmányban foglalta össze véleményét. Ennek lényege szerint a bankok nem akarják elfogadni, hogy a megemelt tőkekövetelmények miatt a korábbiakhoz képest csökkenjen eszköz arányos megtérülésük (ROE), ezért az árupiacokon, illetve a feltörekvő piacokon kereshetnek magas kockázatú befektetési lehetőségeket, amivel új pénzügyi buborékot fújhatnak fel.A pénzügyi szabályozó hatóságok a bankok megregulázásával arra szorítják a pénzintézeteket, hogy a kevésbé szabályozott területekre, pénzügyi alapokba vigyék ki kockázatos befektetéseiket - teszi hozzá a közgazdász -, ami tovább fokozza az újabb válság kialakulásának veszélyét. Ez utóbbi lehetőségre egyébként a Davosban megjelent bankárok is felhívták a figyelmet, azt a következtetést vonva le, hogy a kormányoknak nem kellene forszírozniuk az alapok világánál átláthatóbb, ellenőrizhetőbb bankrendszer sanyargatását.Kisebb nyereség, kisebb tőkeáttétel a megoldás?Wilkinson szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha a bankok vezetői és részvényesei tudomásul vennék, hogy az elmúlt évtizedben megszokott megtérülésnél kevesebbel kell beérniük. Emellett jobban kellene ellenőrizniük a kockázatvállalást azokon a területeken, amelyek kiugró profitot hoznak.Az egyébként jó iskolákkal rendelkező, a cambridge-i Trinity College-ban végzett szakember további figyelmeztetése szerint a bankoknak kisebb tőkeáttétellel kellene nyújtaniuk hiteleiket. Ha pénzügyi szféra ROE mutatója csökkenne, az azt bizonyítaná, hogy kisebb lett az ilyen típusú kitettségük, ha nem, akkor azt kell gyanítanunk, hogy rejtett kockázat van a rendszerben.Bagoly mondjaWilkinson munkaadója, az Oliver Wyman - ahol kockázatelemzéssel foglalkozik - szerepet játszott a pénzügyi válságban: a cég stratégiai tanácsadó részlege azt javasolta a svájci UBS AG kötvénypiaci divíziójának (amely 2007 elején rosszabbul teljesített a bank többi részlegénél), hogy amerikai jelzálogpiaci követelésekbe, illetve értékpapírcsomagokba fektesse a pénzét. Az USB végül 58 milliárd dollár veszteséggel jött ki a válságból.Miután a 2008-as krízis során a bankoknak és a kormányoknak elképesztően nagy összegeket kellett költeniük a pénzügyi rendszer megmentésére, egy visszaesés esetén sem gazdasági, sem politikai tőkéjük nem lenne az újabb válságkezelésre. Wilkinson szerint egyszerűen kilőtték a tárat a válság elleni háborúban. Eközben egy olasz-japán-holland pénzügyi vezetőkből álló panel arra a következtetésre jutott, hogy a csőd közeli helyzetbe kerülő nemzetközi nagybankok kormányzati megmentésének nincs alternatívája, mert nincs olyan gazdasági mechanizmus, ami ezen a szinten lebonyolíthatna egy rendezett csődeljárást.Roubini egyiptomi vírust látNouriel Roubini, aki megjósolta a pénzügyi válságot és jelenleg a saját nevét viselő tanácsadó cég elnöke, úgy látja, nő a kockázata annak, hogy az egyiptomi zavargások hatására visszaesik a világgazdaság növekedési üteme, továbbá az ottani fejlemények hozzájárulhatnak az élelmiszerek és az energiahordozók áremelkedéséhez.Már nyugtalanság vírusa már Egyiptomba is érkezett - Tunéziából - és a geopolitikai kockázat nő - nyilatkozta az elemző a CNBC-nek. Ugyanakkor nem gondolja úgy, hogy a helyzet a gazdasági visszaesés visszatérésével fenyegetne. Az elmúlt évtizedek recessziói ugyan olajárrobbanásokkal hozhatók összefüggésbe, amelyeket geopolitikai problémák idéznek elő, ám jelenleg nem tartunk itt. A növekvő olajárak és a kockázatkerülő magatartás erősödése azonban rossz hatással vannak a piacokra - fejtegette.A tiltakozások átterjedhetnek olyan országokra, mint India, Pakisztán, Kína, sőt akár Latin-Amerikába is eljuthatnak - Hugo Chavez szélsőbaloldali venezuelai elnök rezsime például kihívással szembesülhet. Az olaj- és az élelmiszerek drágulása számos országban sokkszerűen hat a jövedelmekre.Másként kellene megmenteni az eurózónátAz euró végleges megmentése érdekében új tervre van szükség - vélekedett Roubini a Financial Times hasábjain. Szerinte az a jelenlegi válságkezelés, amelyben az ECB állampapír-vásárlásokkal nyújt segítséget, előbb-utóbb államcsődökhöz vezethet és az egész euróövezet szétesését is magával hozhatja. Az eddig a bajba került eurózóna-tagállamokat megsegítő, államok felett álló nemzetközi szervezeteket nem tudja más kimenteni - figyelmeztet a professzor. Nem csak a sztárközgazdász látja úgy, hogy felbomolhat az eurózövezet. A Bloomberg által megkérdezett befektetők többsége szerint legalább egy tagállam elhagyja az eurózónát a következő öt évben, Görögország és Írország pedig csődbe megy.Roubini szerint az eurózóna perifériális államainak versenyképességének és növekedésének helyreállításával lehetne kezelni a válságot. Gazdasági növekedés nélkül ugyanis lehetetlen küldetés helyreállítani a költségvetés egyensúlyát, az ECB-nek pedig lazább monetáris politikát kellene képviselnie. Mindemellett - véli Roubini - növelni kellene az európai mentőalapot is, mert az Spanyolország kimentését már nem bírná el. Hozzátette: a rendelkezésre álló erőforrások bővítése a fiskális unió valamilyen formájának felállítását tenné szükségessé az EU-ban.