Az AP, a Bloomberg és a Reuters is jelzi, hogy Emmanuel Marcon francia államfő nem találkozik Beata Szydlo lengyel, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Az utóbbi hírügynökség egyenesen az Élysée-palotából szerzett informátorra hivatkozva megjegyzi, hogy Macron azokat az országokat keresi fel, amelyek a leghatározottabban ragaszkodnak európai gyökereikhez.

Egy vezető francia diplomata hozzátette ehhez, hogy az elnök szándékosan mellőzi Lengyelországot és Magyarországot. Ezzel üzenni akar a varsói és a budapesti vezetésnek. Eközben a lengyel kormányhoz közel álló két forrás elárulta a Reutersnek, hogy megpróbálták meghívni a francia elnököt Varsóba, de ez törekvésük nem találkozott Párizs szándékaival.

Pedig fontos lenne

Mindhárom hírügynökség úgy látja, hogy a francia államfő elsősorban az úgynevezett kiküldött munkaerő (posted workers) foglalkoztatásának visszaszorításához keres támogatókat a régióban. Ebben a rendszerben kelet-közép-európai munkavállalókat foglalkoztatnak ideiglenesen Nyugat-Európában a saját hazájukban érvényes bérezési szabályok szerint. Így nyilván sokkal olcsóbbak, mint nyugati kollégáik.

Lengyelország a legnagyobb forrása a kiküldött dolgozóknak, évente 300-400 ezer ilyen formában foglalkoztatott lengyel dolgozik Nyugat-Európában, ezért Macronnak érdeke lett volna, hogy találkozzon a varsói vezetéssel. A visegrádi országok - így a lengyelek is - elutasítják a kiküldött foglalkoztatás korlátozását, mert úgy vélik, hogy az EU nyugati országai ezzel korlátozni akarják keleti szomszédaik gazdasági versenyképességét.

Csakhogy a francia államfő tartja magát ahhoz, amit két hónapja mondott. Eszerint Európa nem szupermarket, hanem az itt élő nemzetek sorsközössége. Ez a közösség gyengül, amikor közös alapértékeit egyes tagállamok vitatják. Ezeknek az országoknak szembe kell nézniük viselkedésük politikai következményeivel. Úgy tűnik, komolyan gondolta ezt a Budapestnek és Varsónak szánt üzenetet.

Nyomást gyakorol

Macron Ausztriában találkozik Csehország és Szlovákia vezetőivel, akikkel a hírek szerint arról alkudozhat, hogy munkaügyi változtatásainak támogatásáért cserébe melléjük áll a menekültkérdésben. Prága és Pozsony ellenzi a jelenlegi EU-s bevándorlási politikát, amely országonként kvóták szerint osztaná szét az érkezőket, amíg elbírálják azok menekültkérelmét.

A korábban már idézett francia diplomata szerint a francia elnök nyomást akar gyakorolni azokra a vezetőkre, akikkel találkozik. Világossá fogja tenni számukra, hogy országaik akkor maradhatnak az európai együttműködés fősodrában, ha igazodnak azokhoz a reformokhoz, amelyeket Berlin és Párizs kezdeményezésére akarnak elindítani.

Most kell hasítania

Ennek első tesztje lehet a kiküldött munkaerővel kapcsolatos vita rendezése. Az ügyben az EU soros elnökségét betöltő Észtország készít megoldási javaslatot szeptemberre. Justyna Skrzydlo, az infrastruktúráért felelős lengyel minisztérium helyettes vezetője azt mondta a Reutersnek, hogy Varsó továbbra is a kelet-közép-európai országok közti szolidaritásban bízik ebben a kérdésben.

Más régiós országok, például Szlovákia azonban kompromisszumkészséget mutat. A hírügynökség idézi Robert Fico miniszterelnököt, aki korábbi nyilatkozatában világossá tette, hogy a visegrádi együttműködéssel szemben előnybe részesíti országa EU-s előmenetelét.

Szakértők emlékeztetnek arra, hogy Franciaország régóta félvállról kezeli Kelet-Közép-Európát. Ezért ha Macron újjá akarja építeni országa itteni kapcsolatait, akkor minél előbb hozzá kell látnia ehhez. Ez a kulcsa annak, hogy a lehető legnagyobb politikai tőkét és támogatást halmozza fel további céljai elérése érdekében.