BUX
38657

Újabb csontváz dőlt ki a görögök szekrényéből

A Goldman Sachs, mint jóságos nagybácsi, segített eltüntetni a görögök adósságát a köz szeme elől, sőt még extra készpénzhez is juttatta a kormányt. A varázsszer: derivatívák. Görögország - és lehet, hogy később emiatt más országok is - most ennek a következményeit nyögi. Ki lehet a hibás? A Wall Street? Esetleg az EU?

Szabó Zsuzsanna, 2010. február 18. csütörtök, 12:05

Újabb csontváz dőlt ki a szekrényből. Kiderült, hogy Görögország a nagy államadóssága elleplezésére a másodrendű jelzálogpiaci (subprime) válság kialakulásának egyik fő okaként emlegetett derivatívákat (származékos pénzügyi eszközöket) használt.

Krisztoforosz Szardelisz, a görög államadósságkezelő hivatal vezetője az uniós pénzügyminiszterek ülését megelőző héten megjelent interjújában arról beszélt, hogy Görögország 2002-ben - miután bevezette az eurót - a Goldman Sachshoz fordult, hogy egymilliárd dolláros forrást szerezzen egy swap-ügyleten keresztül, 10 milliárd dollár értékű adósság finanszírozására. Szardelisz szerint a tranzakcióról az EU statisztikai hivatala is tudott.

Ezzel szemben Johan Wullt, az Eurostat szóvivője e-mailben úgy nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy Görögország swap-ügyletéről a statisztikai hivatal csak most szerzett tudomást. A hivatal viszont egyúttal felszólította Görögországot, hogy e hét végéig szolgáltasson információkat a tranzakciókról további, más országokra is kiterjedhető vizsgálatokhoz.Egymilliárdot kereshetett a Goldman

A Goldman Sachs a Bloomberg szerint összesen 15 milliárd dollár értékű kötvényügyletet menedzselt Görögországnak devizaswap tranzakcióval, amellyel sikerült elrejtenie a hatalmas államadósságát. A lebonyolított tíz értékpapír-tranzakcióból legalább hatnak az eladási okmányaiban nem is tettek említést swap-ügyletről. A hírügynökség információi szerint a Goldman körülbelül 735 millió eurót (1 milliárd dollár) keresett a görög állampapírok kockázatvállalásából 2002 óta.

Az Európai Uniós tagok között most már adósságrekordernek számító Görögország miatt kialakult válság kapcsán felmerült annak a kérdése is, hogy a Wall Streetnek mekkora szerepe lehetett az eurózóna-tag és esetleg más államok eladósodásában. Mivel ezekben az esetekben a subprime válság egyik alapvető okaként emlegetett derivatívák tűntek fel, és nem lehet jelenleg tudni, hogy más eladósodott tagállam is alkalmazott-e hasonló eszközöket, nem tekinthető véletlennek, hogy Görögország megmentése kapcsán az eurózóna tagállamai is minél több részletre lennének kíváncsiak az adott ügylettel kapcsolatban.Nem beszélve arról, hogy Görögország csődje globálisan is visszaüthet. A The New York Times (NYT) szerint az ország - banki körökben használatos kifejezéssel élve - túl naggyá vált ahhoz, hogy bedőlni hagyják: 300 milliárd dolláros adósságot halmozott fel, amely mögött különböző nagybankok állnak. Egy államcsőd továbbá nagy fejfájást okozhatna több, a válság hatásait még ki sem heverő európai - főleg német és francia - banknak is, amelyek jelentős pozíciókat építettek ki a piacon.

Görögországnak idén 53 milliárd eurónyi (72 milliárd dollár) adósságot kellene refinanszíroznia, ami a GDP-jének 20 százalékával egyenlő. Április 20-án és május 19-én viszont mintegy 8 milliárd eurónyi kötvény-visszavásárlása is esedékes lesz a Bloomberg szerint.

A bazi nagy görög trükk

Az már eddig is köztudott volt, hogy a görögök kozmetikázott költségvetési adatokkal surrantak be az eurózónába. Görögország 1999-ben a növekvő államadóssága miatt nem tudta teljesíteni az eurózónához való csatlakozás feltételét, a monetáris unióhoz végül 2001-ben csatlakozott. A jelenlegi görög miniszterelnök, Georgiosz Papandreu regnálása óta viszont mintegy megháromszorozódott az államadósság, 2009-ben elérve a GDP 12,7 százalékát. Az akkor legális trükközés rövid távon jó ötletnek tűnt, hosszú távon viszont egyre inkább katasztrofális következmények felé közelíthet egyes vélemények szerint. 

A közelmúltban derült ki ugyanis - legalábbis az uniós döntéshozók bevallása szerint -, hogy a mediterrán ország kormánya a Goldman Sach segítségével devizaswap-ügyletet alkalmazva tudta elrejteni az eladósodottságának valódi mértékét. Így történhetett, hogy Görögország teljesíteni tudta az eurózónába való bekerülés államadósságra vonatkozó feltételét - papíron.Sőt, a pénzügyi „csodaszer" úgy juttatta eurómilliárdokhoz az országot, hogy az egyrészt rejtve maradt a költségvetésben, másrészt lehetővé tette, hogy az ország továbbra is erején felül költekezhessen.A Goldman Sachsszal kötött ügylet ugyanis abból állt, hogy mintegy 10 milliárd dollár értékű, dollárban és jenben kibocsátott görög államadósságra kötöttek euró alapú swap-ügyletet egy korábbi kedvező árfolyamon. Ennek eredményeképpen csökkent a görög államadósság és mintegy 1 milliárd dolláros pluszforráshoz is juttatta az országot.A görög kormány cserébe jövőbeli állami kifizetésekre vállalt kötelezettséget, a „hitel" viszont nem jelent meg a költségvetésben mint kötelezettség. Vagyis a görögök évekre előre lényegében eljelzálogosították az ország reptereit és autópályáit, valamint eladták a szerencsejáték-bevételekhez és a reptéri illetékhez való jogokat, hogy több pénzhez jussanak - írta a NYT.Hasonló volt az olasz megoldás isNem Görögország volt azonban az egyetlen, amely a származékos ügyletekkel próbálta meg kezelni az adósságát, hogy bekerüljön az eurózónába. Az Európai Bizottság 2001-ben rábólintott arra, hogy Olaszország is így csökkentse az adósságát, amely ügyletet viszont a JP Morgan vezényelt le. A két ügylet között azonban mégis volt némi különbség - mutatott rá a Bloomberg. Míg az olaszok 1996-ban fix kamatozású csereügyletet kötöttek hároméves futamidejű jenalapú kötvényekre, addig a görögök változó kamatozással swapoltak, mozgásteret hagyva ezzel az adósságra fizetendő kamat átmeneti csökkentésére.Bár a görög pénzügyminiszter, Jeórjiosz Papakonsztantinu, az uniós pénzügyminiszterek hétfői megbeszélésén rámutatott, hogy a swap-ügylet akkor, 2001-ben legális megoldásnak minősült, az uniós döntéshozók a kialakult helyzet láttán most a New York-i központú Goldman Sachsot is kritizálják a tranzakció lebonyolításáért. Igaz ugyan, hogy a bankok ismét mohón kihasználták a számukra busás hasznot hozó, költekező államokkal köthető üzleti lehetőségeket, de mégsem a Wall Street okozta Európa adósságproblémáját - vélekedik a NYT, amely egy napokban közölt cikkében az amerikai bankok felelősségét boncolgatta a Görögország adósságproblémája miatt Európában kialakult válság kapcsán.A derivativákat pedig nem feltétlenül kell elátkozni. A 2001-es tranzakcióban a görögök által használt kamatswap is egy ilyen pénzügyi eszköz, amely a nemzetközi kereskedelemben a devizaárfolyamok volatilitásából adódó kockázatok csökkentésére szolgál.Vagyis a bankárok teljesen legális eszközökkel tették lehetővé, hogy Görögország és más országok erejük felett költekezzenek. Ez viszont annak is a következménye, hogy a szuverén adósi piac hatalmas és meglehetősen szabályozatlan - jegyzi meg a NYT.

Az ezredforduló környékén még az európai unió pénzügyminiszterei is éles vitákat folytattak arról, hogy az ilyen tranzakciókat közzé kell-e tenni. Csak 2002-ben változtak a szabályok és kötelezte arra az unió a kormányokat, hogy ezeket az ügyleteket követelésekként tüntessék fel a költségvetésben. A swap-ügyletekről pedig csak 2007 óta kell informálnia a tagállamoknak az Eurostatot, de még most sem kell minden egyes tranzakcióról beszámolniuk.

Ki kéne zárni a görögöket?

Az ügyeskedés bár legális volt, a görögökkel szembeni ellenszenv mégis nő. Egy a közelmúltban közzétett közvélemény-kutatás szerint a német lakosság többsége például kizárná az országot az eurózónából, ha ez szükséges az euró stabilizálásához.

Ugyanennek a véleménynek adott hangot Wolfgang Gerke, a müncheni Bajor Pénzügyi Központ elnöke is, aki a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy Görögország meghamisította a hiányadatait, amit nem lehet legálisnak tekinteni. Szerinte, ha a görögök nem kerülnek ki az eurózónából, könnyen akadhatnak követőik, ami újabb katasztrófákhoz vezethetnek.

Nem osztotta ezt a nézetet Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A szakember lapunknak úgy vélekedett, hatalmas költségekkel járna egy ilyen lépés, nem beszélve arról, hogy a görög adósság nagy része euróban van, vagyis nem oldana meg semmit a kizárás. Az elemző szerint csak egy szigorú felügyelet melletti segítség jöhet szóba.

Egyes véleményekkel ellentétben Suppan úgy véli, a támogatás nem indítana el olyan dominóeffektust sem, amelynek következtében a magas államadóssággal küszködő országok - Spanyolország, Portugália, Írország - sorban állnának segítségért. Szerinte pont a görögök példája kapcsán lehetne a bajban lévő tagállamokkal is lenyeletni a szükséges megszorítások keserű piruláját.

A magyar helyzetre kitérve a Takarékbank elemzője megjegyezte: egyelőre úgy tűnik, a kezdeti zavarok ellenére a magyar állampapírpiacra nincs hatással a görögök problémája. Ezt mutatja a keddi, sikeresnek mondható dkj-aukció is. Suppan Gergely szerint a piacok jelenleg világos különbséget tesznek a görög helyzet és más országok között.