Görögország a nyárra ismét az államcsőd és az eurózóna elhagyásának közelébe kerülhet, akárcsak egy évvel korábban - derült ki WikiLeaks kiszivárogtatott belső dokumentumaiból, amelyeket a Bloomberg idéz. A gond forrása, hogy csiga lassúsággal folynak a tárgyalások arról, mit kellene tennie az országnak a harmadik görög mentőcsomag következő hitelrészletéért cserébe.

Az athéni kormány és a hitelezők képviselői nem tudtak megállapodni a nyugdíjreformról, az adóbehajtás javításáról, a költségvetés egyenlegéről és más ügyekről, köztük a behajthatatlan hitelek kezeléséről és a privatizáció felgyorsításáról. A kormány és uniós tisztviselők ugyan a nyilvánosságban optimista nyilatkozatokat tettek az elmúlt hetekben, ám a háttérben romlik a helyzet.

Csak idő kérdése?

A kormányzó baloldali Sziriza népszerűsége csökken, miközben az IMF növeli az Európai Bizottságra, az Európai Központi Bankra és Németországra nehezedő nyomást annak érdekében, hogy adjanak hitelkönnyítést Görögországnak.

Nagyok egy újabb nyári görög válság esélyei - idézte a Bloomberg Carsten Brzeskit, az ING Diba AG vezető elemzőjét. A kormány romló népszerűsége, a lassan haladó tárgyalások és a további vonakodás az adósságcsökkentéstől megnyitják az utat tavaly nyári vészhelyzet megismétlődése előtt. Ez csak idő kérdése.

Belemennének?

Az európai hitelezők és az IMF delegációja a hét végén térhet vissza tárgyalni a tavaly nyáron elfogadott, 86 milliárd eurós eurózóna-hitel következő részletének feltételeiről. A gond az, hogy novemberben kellett volna erről megállapodniuk. Eközben lassan ketyegni kezd 2,3 milliárd euró adósság törlesztése, amely július közepén válik esedékessé.

Az IMF szerint ez a hitel-visszafizetés, amely párosul a június végi brit függetlenségi népszavazással és a bevándorlási válsággal, ami különösen nagy terhet ró Görögországra, olyan veszélyforrás, amely rábírhatja a német kormányt, hogy végre belemenjen a görög adósságok egy részének elengedésébe - derült ki a kiszivárgott dokumentumokból. Az IMF szóvivője visszautasította a hír kommentálását.

Csökkenteni lehetne?

Ami a matekot illeti, a képlet a következő. Görögország vállalna a GDP három százalékát elérő költségvetési bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket, miközben Poul Thomsen, az IMF európai osztályának vezetője szerint 4,5 százaléknyi kiigazításra lenne szükség. Az utóbbi elvárást csökkenteni lehetne, ha az eurótagállamok könnyítenék a görögök hitelterheit.

Belehajszolnák őket?

Eközben külön csata bontakozott ki az athéni kormány és az IMF között - derült ki a Financial Times cikkéből. Az előbbi a kiszivárogtatott információk egyes elemei alapján azzal vádolja az utóbbit, hogy az államcsőd felé akarja terelni Görögországot. Egy bizalmas beszélgetésről van szó Thomsen és az IMF görög programját felügyelő Delia Valculescu között.

A két szakember érezhetően frusztrált amiatt, hogy az EU vonakodik hitelkönnyítést adni a görögöknek. A beszélgetés során szóba kerül, hogy az eurózónás kormányok az elmúlt években mindig addig halogatták a döntést, amíg az éppen regnáló athéni kormány el nem jutott a fizetésképtelenségig.

Csúnya játékot játszanak?

A görög vezetés a nyilvánosság előtt hazárdjátékként értelmezi ezt a beszélgetést. Szerintük az IMF a végsőkig akarja feszíteni a húrt, azaz addig akarja húzni a görög-EU-IMF tárgyalásokat, amíg közel nem kerül a júliusi nagy hiteltörlesztés határideje. Ezzel kész helyzet elé állítanák Németországot, amely az újabb válság elkerülése érdekében végül belemenne a görög adósságok enyhítésébe.

A kormány a hét végén rendkívüli ülést tartott az ügyről, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök levélben fordult Christine Lagarde-hoz, az IMF igazgatójához kifejezve kétségeit, hogy ezek után megbízhatnak-e a Valutaalapban.

Lagarde válaszában arra figyelmeztette Athént, hogy nem a nyilvánosságra került bizalmas beszélgetés, hanem az arra adott görög válasz áshatja alá a két fél közötti bizalmat. A Valutaalap nyíltan folytatja a tárgyalásokat Görögországgal, nem kiszivárogtatások útján - tette hozzá.

Kavarnak a háttérben?

Az interpretációktól függetlenül a vita lényegét talán két megjegyzés és egy pletyka világítja meg. A bizalmas beszélgetésben Thomsen egy ponton megjegyzi, hogy talán választás elé kellene állítani Angela Merkel német kancellárt: vagy beleegyezik a görög adósságok csökkentésébe, vagy az IMF kiszáll a görög hitelprogramok menedzseléséből.

A másik megjegyzés Lagarde levelében szerepel. Eszerint Görögország még mindig nagyon távol áll egy olyan gazdasági reformprogramtól, amelyet az IMF igazgatósága elé lehetne bocsátani jóváhagyás végett. A pletyka szerint valójában a Sziriza-kormány - a görög titkosszolgálat - van a kiszivárogtatás mögött.

Titkos forgatókönyvek?

Ha mindezt összerakjuk, akkor két forgatókönyv körvonalai látszanak kibontakozni. Az egyik szerint valójában Berlin és az IMF csatázik egymással, Görögország pedig csupán a partvonalról figyeli a meccsüket - véli Mujtaba Rahman, az Eurasia Group tanácsadó cég elemzője.

Németország végül támogatni fogja az adósságenyhítést, mert enélkül az IMF kilép a programból, amit mindenképpen el akar kerülni. A német álláspont szerint ugyanis a görög költségvetés rendbe tételéhez elengedhetetlen a Valutalap szakértőinek más, hasonló bajba került országok ügyeiben szerzett tapasztalata.

A másik találgatás szerint Athén akar szándékosan összehozni egy kisebb válságot, hogy azzal mélyen belerángassa az IMF-et a segélyprogramba. E mögött az a megfontolás állhat, hogy a Valutaalap az, amely több mint egy éve világossá tette: adósságelengedés nélkül nem lehet megoldani a görög válságot.

Athén abban bízhat, hogy a szimulált válsággal könnyebben megállapodásra juthat az EU-val - véli Miranda Xafa, a Centre for International Governance Innovation kutatóintézet elemzője.