Bulgária, az Európai Unió legszegényebb állama sajátos mennyország a görög vállalatoknak, amelyeket satuba fognak a hazájukban bevezetett megszorító intézkedések: költségeik nőnek az adóemelések miatt, miközben belső piacuk szűkül a magas munkanélküliség és lakosság jövedelmének csökkenése nyomán. Több mint 2000 görög tulajdonú vállalat működik a volt szocialista országban, amelyek 40 százaléka idén jegyeztette be magát - idézi a bolgár adóhivatal adatait a Bloomberg. A termelési költségek jóval kisebbek Bulgáriában, mint Görögországban: a bérek alacsonyabbak, az szja és a vállalati nyereségadó egységes kulcsa 10 százalék, ami a legalacsonyabb az EU-ban, az államadósság a GDP 18 százalékán áll, aminél csak Észtország és Luxemburg produkál jobb mutatót.

A Világbank Doing Business listáján, amely aszerint állítja sorrendbe a világ 183 országát, hogy hol a legkönnyebb vállalkozni, Bulgária az 51. helyen szerepel, szemben Görögországgal, amely a 109. Egy a hírügynökségnek nyilatkozó vállalkozó szavai igazolják ezt az értékelést: szerinte nem csupán alacsonyabbak a termelési költségek, de a bolgár adórendszer egyszerűbb és kiszámíthatóbb is, mint a görög.

Görögország versenyképtelen az eurózónán belül, magától értetődik, hogy a görög vállalatok Bulgáriában keresnek menedéket a túlértékelt euró elől - mondja Stuart Thomson, egy glasgow-i befektetési alap menedzsere. Az athéni kormány legutóbbi megszorító csomagja egy-öt százalékkal emeli a béreket terhelő adót, növeli a vendéglátás és a fűtés közterheit és visszafogja az szja-kedvezményeket. A GDP idén várhatóan 3,8 százalékkal zsugorodik a tavalyi 4,4 százalékos esés után. A vezető görög tőzsdeindex, az ASE 34 százalékkal zuhant 2011-ben, aminél csak ciprusi és az egyiptomi teljesített rosszabbul, miközben a bolgár Sofix mutató 1,3 százalékkal erősödött.

Az Eurostat adatai szerint a görög befektetők 7,63 milliárd eurót vittek Bulgáriába 2000 és 2009 között, ami öt százaléka az ország teljes külföldi befektetéseinek. Tavaly 160 millió euró érkezett a déli szomszédtól - derül ki a szófiai jegybank adataiból. Bulgária nem kockázatmentes, miután az eurózóna krízise sújtja az országot. A GDP növekedése 1,9 százalékra csökkent a második negyedévben a január-márciusi 3,4 százalékról, 2011-re 3,6-4,1 százalékos tempót vár a kormány. A nettó tőkebeáramlás az első fél évben nyolcmillió euróra csökkent az egy évvel korábbi 532 millióról, mivel a Bulgáriában megtelepült külföldi vállalatok visszafizették anyacégüknek a korábban kapott hiteleket. Ugyanakkor a korábban idézet vállalkozó szerint megéri vállalni a kockázatot: odahaza ugyanis kétmillió euróval tartoznak cégének a csődbe ment megrendelők.