A bizottság döntéséről Andor László, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős magyar biztos kedden késő délután egy rendkívüli ülés keretében tájékoztatta az EP Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagjait - közölte a EuropeanVoice.com.

José Manuel Barroso levélben értesítette Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét és az Európai Tanácsot arról, hogy a döntést követő két héten belül formálisan is visszavonják a tervezetet.

Nagy volt az ellenszél

A javaslatot mindkét politikai oldalról támadták, 19 tagállam kormánya látta úgy, hogy a Bizottság a hatáskörén túl terjeszkedik, amelynek során a Lisszaboni Szerződésben lehetővé tett úgynevezett "sárga lapos" eljárással próbálták az uniós végrehajtó testületet rávenni arra, hogy vonja vissza a tervezetet.

Elisabeth Schrödter, a német Zöld párt európai parlamenti képviselője, a foglalkoztatási bizottság alelnöke úgy vélte, a tervezet alapjaiban rossz. Mint megjegyezte, a sztrájkhoz való jog olyan alapvető jog, amelynek helyt kell adni és az EU-nak védenie kell, de a Monti-II tervezet az ellenkező hatást éri el, azaz korlátozná azt.

Emellett azonban a tervezet kritikusai közül néhányan azt is elismerték, hogy a javaslat visszavonása egy vákuumot is hagy maga után, hiszen jelentős jogi bizonytalanságok vannak az Európai Bíróság munkajogi ítéletei nyomán is.

A tagállamok jelentős része mellett az európai szakszervezetek is ellenezték a tervezetet, amely megítélésük szerint "támadás" volt a munkavállalók alapvető jogai ellen. Az unió 27 tagállama közül 19-nek a parlamentje fejezte ki aggodalmát a Monti-II miatt.

A rendelettervezet visszavonásától az EB azt várja, hogy könnyebb lesz a kiküldetési irányelv-csomag fennmaradó részének elfogadtatása - vélekedett Jonathan Todd, Andor László szóvivője ay MTI-nek. Hangsúlyozta, hogy a sztrájkhoz és a kollektív fellépéshez való jog továbbra is garantált az EU-ban.

Miről szólt a Monti-II?

Az Európai Bizottság márciusban hozta nyilvánosságra a munkavállalók kiküldetését szabályozó irányelv végrehajtásáról szóló javaslatát, illetve a gazdasági és a szociális jogok összehangolását szolgáló Monti-II rendeletet. Az új uniós irányelv célja a kiküldetéssel kapcsolatos visszaélések megszüntetése, míg a rendelet a szolgáltatásnyújtás szabadságához és a munkavállalók érdekeinek védelméhez fűződő szabályokat lett volna hivatott összehangolni. Emellett azt is egyértelművé tette volna, hogy a gazdasági szabadságjogok nem élveznek előnyöket a sztrájkjoggal szemben. A tervezet feladata lett volna továbbá, hogy elsődleges jogszabályt alkosson a már említett bírósági ítéletekből, amelyek részben a szakszervezetek demonstrációjának jogi határait határozták meg.

A tervezet biztosította volna az "egyenlő munkáért egyenlő elvet", a kollektív bérmegállapodások rendszerének tiszteletben tartását, egyenlő szociális jogokat biztosított volna az európai uniós munkavállalóknak, és megfelelő eszközöket alkotott volna a szociális jogok betartásának ellenőrzésére.

Korábbi tudósítások szerint leginkább az Európai Néppárt felől érkeztek olyan kritikák, amelyek a jelenlegi válságra hivatkozva azzal érvelt, hogy a munkaerőpiacokat inkább rugalmasabbá kell tenni, illetve elő kell segíteni az egységes piac kiépítését, amelyet a szakszervezetek ilyen fokú erősítése csak hátráltatna.