A negatív forgatókönyv egyáltalán nem extrém feltételezésen alapul - mondta a Financial Timesnak José Vinals, az IMF pénzügyi stabilitásért felelős divíziójának vezetője. Csupán annyi is elég, hogy a kockázati felárak tovább emelkedjenek, még több vállalat csődöljön be a feltörekvő gazdaságokban és máris elfogyott a kockázatosabb termékek iránt az "étvágy".

Ezek a hatások mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a világgazdaság növekedését olyannyira meggyengítsék, hogy azt már globális recessziónak lehessen nevezni - jegyezte meg Vinals.

Az IMF a most kiadott globális pénzügyi stabilitási riportjában (GFSR) azt modellezte, hogy a feltörekvő piacok jelenlegi sérülékeny helyzetén egy újabb sokk vagy hibás monetáris döntés tovább ront. A jelentés arra figyelmeztet, hogy a sokkok fejlett és feltörekvő piacról is kiindulhatnak, amelyek az eddig kezeletlen rendszerszintű sérülékenységekkel együtt globális piaci zavarokhoz és a likviditás hirtelen kiszáradásához vezethetnek sok eszközosztály esetében.

Ilyen körülmények között a kiadások növekedése mind a fejlett, mind a feltörekvő gazdaságokban hirtelen visszaesne, ami 2017-re a kibocsátásban 2,4 százalékos visszaesést eredményezne az IMF előrejlezésének alapforgatókönyéhez képest. A már eleve gyenge előrejelzési adatok fényében ez oda vezetne nagy valószínűséggel, hogy a világgazdasági növekedés 2 százalék alá esne egy évre, ami kimerítené a globális recesszió fogalmát, igaz elmaradna a 2008 válság mértékétől.

Nem a válság az alap

Vinals ugyanakkor hangsúlyozta az FT-nek, hogy az IMF fő forgatókönyve nem a válságról szól. A rosszabbik forgatókönyv nem a globális válság, hanem a GDP jelentős visszaesése. A kockázatoknak rosszabb következményei lehetnek, mint az IMF előrejelzéseiben szereplő előrejelzéseknek, így a Valutaalap elemzői kiemelik a monetáris döntéshozók számára annak fontosságát, hogy a világ pénzügyi stabilitásának sérülékenységét kezelni kell.

A sérülékenység jelenleg inkább a feltörekvő piacokról ered, vagyis a fejlett gazdaságok kisebb valószínűséggel okoznának válságot, de ők sem immúnisak a szegényebb országok felől jövő sokkokra. A feltörekvő piacokon a hitelciklus késői szakaszában vagyunk, mintegy 3 ezer milliárd dolláros lufi fújódott a túlzott hitelezésekből fakadóan.

Kína a legkitettebb

A gazdaság méretéhez viszonyítva Kína a legkitettebb ennek, miután a túlzott hitelezés eredményeként felhalmozódott fölösleges hitelek aránya eléri a nemzeti jövedelem 25 százalékát. Bár az ázsiai ország elkezdte ezt a problémát kezelni a nemteljesítő hitelek banki szabályozásának szigorításával, de a kérdés továbbra is az, hogy a nemteljesítő hitelek állományának növekedése milyen gyors lesz a jövőben, illetve nagyon fontos, hogy a hatóságok éberen figyeljék, hogy a bankok megfelelően fel legyenek vértezve, mielőtt a dolgok rosszabbra fordulnának - mondta Vinals.

Amennyiben Kínából súlyos válság indulna ki, annak az egyik nagy elszenvedője az Egyesült Királyság lenne, miután a brit bankok - HSBC, Standard Chartered - ázsiai kitettsége nagy.

A fejlett gazdaságokban a legnagyobb kockázat a Fed várható kamatemeléséből fakad. Emiatt az IMF már figyelmeztetett, hogy olyan módon hajtsák végre azt, amellyel nem bolygatják meg a piacokat. Az IMF már felhívta annak kockázatára a figyelmet, hogy globálisan a piacok kiszáradásához vezethet bármilyen bizalmat erodáló sokk.

A kockázatok elkerülése érdekében az IMF hangsúlyozza egyebek mellett, hogy a Fednek a kamatdöntéseire vonatkozóan óvatos kommunikációt kellene folytatnia, az eurózónában pedig a bankszektorban lévő nemteljesítő hiteleket kellene kezelni. Kínát pedig arra figyelmezteti, hogy nagy óvatossággal kezelje azt a folyamatot, melynek során a beruházásokra és a hitelekre kevésbé hagyatkozó gazdasági modellre tér át. A rossz hitelekkel szembeni tőketartalékok megemelése mellett az IMF arra is hívja fel Peking figyelmét, hogy hatóságai tartózkodjanak a részvénypiaci intervencióktól és nagyobb lépésekkel haladjon egy olyan piacorientált gazdaság felé, amelyben a bankok hitelezési működésében kevesebb szerepet kap a pénzintézetek "morális meggyőzésére alapozott iránymutatás", és a kereskedelmi megfontolások alakíthatják a hitelezési szabályozásokat és a kamatok mértékét.