BUX
38616

Újra átvizsgálnak 91 bankot

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) újabb, a tavalyinál szigorúbb stressztesztet kezdeményezett tegnapi ülésén. A vizsgálatot annál a 91 pénzintézetnél végzik el, amelyeket tavaly nyáron vettek górcső alá.

NAPI, 2011. január 19. szerda, 08:20

A bankokat az európainál sokkal hitelesebbnek bizonyult amerikai stresszteszt tapasztalatait is felhasználva alaposabban átvilágítják. A teszt módszertanát az Európai Központi Bank (ECB) irányításával márciusig dolgozzák ki, a vizsgálatokat május végéig hajtják végre, az eredményeket a harmadik negyedévben teszik közzé. A szándék az, hogy a teszt a tavalyinál sokkal megbízhatóbb eredményekkel járjon - nyilatkozták a Bloombergnek nevük elhallgatását kérő uniós tisztviselők. Az ECB várakozásai szerint az újabb tesztfordulón jóval több bank bukik el, mint a tavalyin, amelynek feltételeit csupán öt pénzintézet nem tudta teljesíteni. Az ECB vizsgálatával párhuzamosan az IMF hasonló teszteket fog lebonyolítani brit, svéd és luxemburgi bankoknál.

Előzőleg az eurózóna pénzügyminiszterei hétfői találkozójukon nem hoztak konkrét döntéseket az övezet adósságkezelésének módosításáról, csak azokat a lehetőségeket vitatták meg, amelyekből márciusra összeállíthatnak egy átfogó intézkedéscsomagot - derült ki egyebek mellett Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter (képünkön) nyilatkozatából. Ennek ellenére az euró árfolyama meredeken emelkedni kezdett a piacokon.

Az értekezlet előtt a hat AAA, vagyis a legmagasabb adósságbesorolással rendelkező eurózóna-tagállam pénzügyi vezetői külön tanácskoztak arról, hogyan emelhetnék az európai stabilitási eszközből (EFSF) ténylegesen kifizethető összeget anélkül, hogy ezzel kockáztatnák országaik elsőrendű minősítését. Szakértőik vizsgálják például azt a lehetőséget, hogy az EFSF nem képezne pénztartalékokat annak érdekében, hogy saját kötvényei AAA minősítést kapjanak, hanem ehelyett erősítenék a tagállamok garanciáit, amelyeket az alap forrásainak visszafizetésére adtak. Részben ugyanis ezek a tartalékok csökkentik az alaphoz adott uniós hozzájárulás ténylegesen elkölthető összegét 440 milliárd euróról 250 milliárdra. A márciusi intézkedéscsomagban szerepelhet a Görögországnak és Írországnak nyújtott EU-IMF hitelek 5,8 százalékos kamatának csökkentése. Az EU ezzel a kamattal a szokásos 100 bázispont helyett 300 bázispontos felárat kap azok felett a kamatok felett, amelyeket a görög és ír hitelcsomagokba összeadott pénzforrásokért fizetnie kell. Felmerült az a lehetőség is, hogy meghosszabbítják a 110 milliárdos görög csomag törlesztési idejét.