A Keleti partnerségben részt vevő országok közül Moldova az első ország, amellyel szemben az EU eltörli a vízumkényszert. Az erről szóló rendeletet márciusban fogadta el a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács. Az unió öt évvel ezelőtt vállalt kötelezettséget arra, hogy ezen országokkal szemben eltörli a vízumkényszert, amennyiben megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Moldovával 2010-ben indult meg erről a párbeszéd, és a vízumkényszer eltörlése azt követően valósulhat meg, hogy az EU megállapította, Chisinau megtette a szükséges lépéseket a korrupció ellen.

Az unió az Ukrajnában kirobbant konfliktusra válaszul döntött úgy, hogy felgyorsítja Moldova és Grúzia közeledési folyamatát az unióhoz. Az uniós állam- és kormányfők legutóbbi tanácskozásukon arról döntöttek, hogy legkésőbb júniusban aláírják a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt Chisinauval és Tbiliszivel. Mindkét ország évtizedek óta befagyott, posztszovjet konfliktusoktól terhes.

Grúzia területének egy részén létrejött a Moszkva és még pár állam által elismert Abházia és Dél-Oszétia. Ez utóbbiért Grúzia és Oroszország 2008-ban háborút is vívott. Moldova keleti részén, a Dnyeszter-folyó és az ukrán határ között pedig a még Moszkva által sem elismert Dnyeszter Menti Köztársaság helyezkedik el. Az "ország" területén orosz csapatok, Moszkva szerint hivatalosan békefenntartók állomásoznak, a terület félmillió lakosának pedig mintegy 30 százaléka orosz nemzetiségű. A NATO márciusban olyan területként említette a Dnyeszter Menti Köztársaságot, amelyet a Krímhez hasonló módon célpontként szemelhet ki magának Oroszország.

2007-ben, egy, az EU által el nem ismert népszavazáson a Dnyeszter mentén élők 97 százaléka a Moldovától való elszakadásra és az Oroszországgal való "szabad társulásra" szavazott. Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy ítéletében kimondta, hogy az orosz csapatok jelenléte miatt a Dnyeszter Menti Köztársaság valójában orosz ellenőrzés, de legalábbis döntő orosz befolyás alatt áll.