BUX
38476

Újraindul az űrverseny Kelet és Nyugat közt

Oroszok nélkül is működhet a Nemzetközi Űrállomás a NASA szerint, eközben Moszkva már Keleten keres új partnereket az űrkutatáshoz.

Napi.hu, 2014. június 1. vasárnap, 18:40

Dmitrij Rogozin, a hadi- és űriparért is felelős orosz miniszterelnök-helyettes megerősítette: Oroszország nem lát okot arra, hogy 2020 után is részt vegyen az Európa, az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada és Japán összefogásával létrejött Nemzetközi Űrállomás (International Space Station - ISS) projektben. A keményvonalas politikus szerint ez a program az orosz világűr ügynökség, a Roszkozmosz teljes költségvetésének több mint harmadát viszi el. Ennek ellenére nem vonulnak ki a programból (ezt a nemzetközi szerződés nem is teszi lehetővé - a szerk.), sőt annak 2020-as lejárta után valószínűleg még két évig részt vesznek abban, de gazdasági szempontból nem látják értelmét további meghosszabbításnak - mondta Rogozin, akit az ITAR-TASZSZ idézett.

Az első ilyen értelmű moszkvai kijelentések után a világlapok felvetették, hogy az oroszok távozása lehetetlenné teszi az űrállomás működését, mert az ő rakétáik szállítják oda az utánpótlást, és főleg az űrhajósokat. Mint a Foxnews beszámolt róla, a NASA igazgatója, Charles Bolden szerint ez nem igaz. Először is Moszkva kiválása után a többiek folytatnák az együttműködést. Ami az űrhajósok feljuttatását illeti, Bolden bízik benne, hogy az olyan magánvállalatok, mint a Space X már 2017-re képes lesz embert szállító rakétákat indítani.

Ahogy a The Huffington Post rámutatott, a hozzá hasonló magánvállalatok, mint az Orbital segítségével már rendszeresen képesek utánpótlással ellátni az ISS-t. Legutóbb április 18-dikán vitt fel készleteket az űrállomásra a Space X Dragon űrhajója, az Orbital Sciences Corporation Cygnusa pedig januárban végzett ilyen feladatot.

Az Európai Űrhivatal (ESA) automatizált szállító járműve, a Georges Lemaitre július 25-dikén indul, a Japán Űrhivatal két rakétája jövőre, egy 2015-ben látja el az ISS-t a szükséges anyagokkal. 2016 után a legtöbb szállítást várhatóan a Space X és az Orbital fogja végezni. A tervek szerint az oroszok, akik idén eddig két utánpótlást szállító Progressz teherűrhajóval vettek részt a programban, ebben az évben még kettőt, és jövőre is négyet küldenek fel.

Moszkva már a Nyugat nélküli űrkutatást tervezi

Más a helyzet az űrhajósokkal, akiket jelenleg kizárólag az Orosz Űrhivatalon keresztül, Szojuz TMA típusú űrkapszulákkal juttatnak fel, egyszerre hármat. A fel- és leszállításukért az Egyesült Államok űrhajósonként 70 millió dollárt fizet Moszkvának. Idén májusban, szeptemberben és novemberben viszik fel őket. Az amerikaiak abban bíznak, hogy a Space X Dragonja 2016-ra alkalmas lesz az emberrel folytatott repülésre, és akkor már a Boeing saját rakétája is embert juttathat az űrállomásra - vagyis ezek a becslések még a NASA főnökéjénél is optimistábbak. A NASA egyébként 2017 végére tervezi saját űrhajója, az Orion próbarepülését - ezt azonban nem az ISS kisegítésére szánják, hanem a mélyűr emberi részvétellel történő kutatására.

A nyugatiaknak azonban gondolniuk kell még egy problémára - 2011 óta egyedül az oroszok gondoskodnak űrhajóikkal az űrállomás pályán tartásáról, az ugyanis folyamatosan napi 50-100 métert veszít repülési magasságából.

Moszkva már a Nyugat nélküli űrkutatást tervezi, vagyis újraindulhat az űrverseny Kelet és Nyugat között. Legszorosabb gazdasági partnereivel, Kazahsztánnal és Belarusszal, valamint Kínával kezdett tárgyalásokat űrkutatási együttműködésről, bár erősen kétséges, ezek mennyire lehetnek képesek pótolni a nyugati technológia hiányát.