Az OECD most publikált elemzésében a tavalyi 1,2 százalékos növekedés után idén 2, jövőre 1,6 százalékos bővülést vár a magyar gazdaságban. A nemzetközi szervezet szerint a mérsékelt növekedés várhatóan folytatódik, amelyet az export növekedése és a magánberuházások fokozatos bővülése húzhat - véli az OECD, hozzátéve: a beruházások növekedését visszafogja az ellentmondásos belpolitika miatti bizonytalan üzleti környezet és a szigorú hitelezési feltételek, amelyet az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) és az alacsony alapkamat csak részben enyhít.

A ciklikus lazítás és a bérek visszafogása a maginflációt a 3 százalékos inflációs cél közelében, míg a pénzromlás ütemét átmenetileg ez alatt tartja. A munkanélküliség szintje nagyjából stabilizálódhat az előrejelzési időhorizonton, a folyó fizetési mérleg szufficitje pedig tovább emelkedhet.

Kapcsolódó

Az OECD szerint a pénzpiacok közelmúltbeli turbulencia miatt fontos a prudens monetáris politika, az MNB-nek a további kamatvágások haszna és a forint hirtelen gyengülésének akut kockázata között kell egyensúlyoznia. A nemzetközi szervezet szerint a tartós folyómérleg-többlet ellenére Magyarország továbbra is törékeny a globális pénzpiacok turbulenciáival szemben. A forint további gyengülése növelheti az adósságszolgálatot, mivel az állomány jelentős része devizában denominált és/vagy külföldi kézben van.

Emellett az OECD arra is figyelmeztet, hogy a relatíve erős kereskedelmi kapcsolatok miatt, a gazdasági növekedésre kockázatot jelenthet az egyre eszkalálódó ukrán helyzet is.

A magyar gazdaság fő mutatószámai
201320142015
GDP (százalék)1,22,01,6
Infláció (év/év, százalék)
1,70,52,8
Munkanélküliségi ráta (százalék)
10,28,78,9
Államháztartási hiány (a GDP %-ában)-2,3-2,9-2,9
Bruttó államadósság (a GDP %-ában)89,490,390,1
Folyó fizetési mérleg egyenlege (a GDP %-ában, piaci érték)33,63,9
Forrás: OECD

Miközben a lakossági beruházások továbbra is visszafogottak, az állami beruházások megugrottak. Az üzleti szféra beruházásai és a vállalati hitelezés tartós fellendülést mutat. A hitelezés tartós növekedéséhez szükség van a bankok működési környezetének javítására, valamint a pénzintézetek mérlegének további tisztítására - állapította meg az OECD.

Aligha csökken tovább a munkanélküiség

A szervezet szakértői szerint a semleges költségvetési politikának köszönhetően az áht-hiány bőven a cél alatt maradt 2013-ban. A 2014-es 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél több mint 1 százalékpontos lazítást jelent, főleg a magasabb bérek, állami beruházások és családi kedvezményeken keresztül. Az OECD a költségvetési irányvonalban 2015-ben sem vár jelentős változást, ugyanakkor megjegyzi: a 2014-re tervezett jelentős fiskális lazítást követően a kormánynak vissza kell térnie a középtávú költségvetési célok tartásához.

A 2014 eleji gazdasági folyamatok erősödő belső fogyasztást és exportot jeleznek. A jelentés szerint a reáljövedelmek növekedéséhez egyebek mellett a tanárok és egészségügyi dolgozók fizetésemelése, valamint a foglalkoztatás jelentős bővülése járult hozzá. Az utóbbival kapcsolatban az OECD megjegyezte: a foglalkoztatás növekedése jórészt a közmunkaprogramnak köszönhető. A rezsicsökkentés pedig a nulla közelébe vitte az inflációt, ezzel megdobva a reálbéreket. A munkanélküliség alakulását illetően az OECD nem valószínűsíti, hogy a ráta tovább esne, amellett, hogy a közmunkaprogramok enyhe és fokozatos leépítésével számol a szervezet elemzése.

Világszerte gyorsul a növekedés

A globális gazdasági növekedés és a világkereskedelem az OECD várakozásai szerint idén és jövőre is visszafogottan ugyan, de tovább erősödik. A világgazdaság idén 3,4, jövőre 3,9 százalékkal nőhet, míg a világkereskedelem idei várt 4,4 százalékos bővülése jövőre 6,1 százalékra hízhat.

Az OECD-országok gazdaságának idénre várt 2,2 százalékos növekedése jövőre 2,8 százalékra gyorsulhat. A gazdasági aktivitást az alkalmazkodó monetáris politika, a támogató pénzügyi környezet, valamint a költségvetési konszolidációk mérséklődő visszafogó hatása támogathatja. A munkanélküliség vélhetően csak kissé mérséklődik, az inflációs nyomás pedig kicsi marad.

A nagy feltörekvő országokban a növekedés továbbra is a korábbiaknál visszafogottabb marad, a szigorúbb pénzügyi és hitelezési környezet, valamint a múltbeli szigorítások hatása eredményeképpen, ráadásul a potenciális növekedési kilátásokra kínálati oldali korlátok is negatív hatást gyakorolnak. Kínában lassuló a gazdasági növekedést vár az OECD: az idei 7,4 százalék után 2015-ben 7,3 százalékos lehet a bővülés.

Az USA-ban a 2014-es 2,6 százalék után jövőre 3,5 százalékkal nőhet a gazdaság, csökken a munkanélküliség, az infláció pedig a cél közelébe emelkedhet. Az eurózónában ennél visszafogottabb lesz az élénkülés, az idei 1,2 százalékról 1,7-re bővülhet a valutaövezet gazdasága. Itt továbbra is magas munkanélküliséggel és csak lassan enyhülő dezinflációs nyomással számol az OECD.

A szigorúbb költségvetési konszolidáció miatt a japán gazdaság idén is és jövőre is 1,2 százalékkal bővülhet, a maginfláció tovább emelkedhet, de az inflációs cél alatt maradhat.

A strukturális reformokat minden gazdaságban folytatni kell a gazdaságok ellenállóképességének javítása, valamint a növekedés és a munkaerő-piaci kilátások erősítése érdekében. Továbbá a mind a külső, mind a hosszú távú fiskális terheket enyhíteni kell - olvasható az elemzésben.

Kockázatok is maradtak

Az OECD szerint a javuló kilátások ellenére maradtak kockázatok. Ezek között Kínában a gazdaság lassulását és a bankrendszer törékenységét említették. Néhány feltörekvő gazdaság pénzügyileg továbbra is törékeny, de az USA monetáris politikájának normalzálódása is okozhat negatív hatásokat. Az OECD - az EB-hez hasonlóan- kiemelte az Ukrajnában kialakult geopolitikai kockázatokat.

A nagyobb képért kattintson!

Az eurózónában tovább csökkenhet az infláció, ha mégsem nő a gazdaság vagy az euró tovább erősödik, esetleg az inflációs várakozások bizonytalanná válnak. A pénzügyi sérülékenység csökkentése végett a jelentés a bankszektor megerősítését és a bankunió intézményének teljes felállítását szorgalmazza. Az OECD emellett azt is hangsúlyozza, hogy az eurózóna bankjainak eszközvizsgálatának megbízható becslést kell tartalmaznia a tőkeszükségletről, amelyet gyors feltőkésítésnek kell követnie.