Egyre erősebb Németországban a kiábrándulás Angela Merkel kancellárból, és ami ezen belül még érdekesebb, a változtatás iránti igény elsősorban saját pártjában, a CDU-ban fogalmazódik meg - kezdi összefoglalóját a Financial Times (FT). A kritikus hangok a szeptemberi parlamenti választások után szólaltak meg először, mivel ezeken 1949 óta a legrosszabb eredményét könyvelhette el a CDU/CSU pártszövetség.

A bíráló kórus tovább fokozta a hangerőt, amikor november közepén kudarcba fulladtak a pártelnök-kancellár koalíciós tárgyalásai a liberálisokkal és a Zöldekkel. Emiatt most a szociáldemokratákkal (SPD) kötött nagykoalíció folytatásától remélhetik a stabil kormányzás lehetővé tételét, ám ezzel lesz egy kis gond.

Méreg

Az SPD és a CDU együttműködésének folytatását sokan a konzervatív pártot legyengítő méregnek tartják. Úgy látják, hogy a baloldali partnerrel folytatott alkudozásban elvész jobboldali identitásuk, és ezért Merkelt okolják. Egyikük, Manuel Hagel, a CDU Baden-Württemberg tartományi vezetője például úgy véli, hogy a kancellár asszony előnyben részesíti a pragmatizmust pártjának profiljával szemben.

A párt jobboldali szárnya eddig azért viselte el az identitáspolitika visszaszorítását, mert Merkel hozta a választási győzelmeket és a stabil kormányzást. A szeptemberi rossz választási eredmény és a koalícióalakítás kudarca azonban azt sugallja, hogy vége a kancellár 12 éves sikersorozatának. Megosztó politikussá vált, elsősorban a jobboldalon - fejtegette egy CDU-s parlamenti képviselő.

A CDU megosztott - fogalmaz még élesebben Alexander Mitsch, a párt egyik konzervatív lobbicsoportjának vezetője. Ő úgy érzi, hogy a párton belül azóta nem volt ilyen rossz a hangulat, amióta 23 évvel ezelőtt csatlakozott a CDU-hoz. Hagel megjegyzi még azt is, hogy bár Merkel centrumpolitikája hozhatott voksokat a pártnak a balközép szavazók köréből, ám az elfogadhatatlan, ha emiatt támogatókat veszítenek a jobboldalon.

Értékek

Carsten Linneman CDU-s képviselő, a párt konzervatív szárnyának egyik emelkedőben lévő fiatal politikusa úgy véli, hogy a centrum, azaz a bal felé mozdulás teremtett olyan vákuumot a jobboldalon, amelybe az euroszkeptikus, bevándorlóellenes, radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) benyomult. Ez a párt néhány éves történetében először közel 13 százalékos támogatottsággal került be a Bundestagba.

Linnamann úgy látja, hogy Merkel belavírozta a CDU-t egy csapdába. Miközben jobboldali politikai erőként a jog és rend pártjának kellene lenniük, a kancellár asszony híres 2015-ös döntésével, amellyel beengedett Németországba egymillió illegálisan az országba érkezett bevándorlót, szembe ment ezzel az alapvetéssel. Ezt használta fel aztán az AfD saját népszerűsége növelésére.

Felkészülés

Mindez nem jelenti azt, hogy Merkel helyzete megrendült volna pártján belül. Még legkeményebb kritikusai is azt várják tőle, hogy folytassa kancellári tevékenységét. Ugyanakkor a pártelit egyes kiemelkedő képviselői nyíltan beszélnek arról, hogy a CDU-nak fel kell készülnie a Merkel-korszakot követő időre. Daniel Günther, Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke például a múlt hónapban utódlási terv készítését követelte.

És persze elkezdték döngetni az ajtót a fiatalok. Jens Spahn 37 éves pénzügyminiszter-helyettes úgy látja, hogy sok jó képességű fiatal van a pártban, és ideje őket is bevonni a politika alakításába a parlamenti frakcióban és a kormányban.

A 29 éves Hagel ugyanezeket a húrokat pengeti. A múlt hónapban "Ébresztő, CDU! címen a német konzervativizmus megújítását követelő kiáltványt tett közzé. Ebben kiállt a német kulturális identitás erőteljesebb védelme mellett és aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a pártot beszívja a politika fővonalához igazodó mainstream politizálás.

A nyitókép forrása: MTI/EPA/Felipe Trueba.