BUX
39279

Vajon mikor üt be az új pénzügyi katasztrófa?

Alig telt el két nap azóta, hogy az új athéni kormány megegyezésre jutott hitelezőivel az EU és az IMF segélyprogramjának meghosszabbításáról, máris világossá vált, hogy a megállapodás betarthatatlan. A kérdés az, napok, hetek vagy hónapok alatt robban-e az újabb pénzügyi bomba.

Napi.hu, 2015. február 26. csütörtök, 19:45

Megkönnyebbülést hozott a piacokon a hét elején, hogy Görögország a 24. órában között megállapodással meg tudott egyezni hitelezőivel az EU-IMF segélyprogram folytatásáról. Sokan azt hitték, négy hónapra megnyugodhatnak, miután az elmúlt hetekben egyre idegesebben figyelhették, ahogy Athén igyekezett - választási ígéreteit betartva - lealkudni az adósságot, míg a német kormány - számos eurótagállamot is képviselve - ragaszkodott a további törlesztéshez.

A kompromisszumnak ugyan van egy fontos eredménye, nevezetesen, hogy sikerült elkerülni a betétesek még keményebb rohamát a görög bankok ellen (ami jó eséllyel fizetésképtelenségükhöz vezetett volna), ám a következő hónapok a káosz visszatérését ígérik - derül ki a Financial Times háttéranyagából. A pénzügyi szaklap internetes portálja rövid-, közép- és hosszú távú kockázatokat lát. Lehet újra idegeskedni.

Második menet

A négy hónapos hosszabbításra ugyan áldását adta az eurózóna 19 tagállamának pénzügyminisztere, ám hátra vannak még az ezzel kapcsolatos országgyűlési szavazások, mivel a program folytatásáról a parlamenteknek kell meghozniuk a végső döntést. A legnehezebb menet elé a görög kormány néz, ugyanis a nagyobbik kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza keményvonalas képviselői egyre hangosabban elégedetlenkednek. Szerintük a kompromisszum egyet jelent a párt fő választási ígéretének feladásával.

A Sziriza azzal állította a szavazókat maga mellé a január végi parlamenti választásokon, hogy leszögezte: győzelme esetén egyszer és mindenkorra véget vet az EU-IMF segélyprogramjának, annak, hogy a donorok gyámkodnak Görögország felett. Letették a főesküt arra - lassan mondták, hogy mindenki megértse -, hogy nem lesz több megszorítás.

Nem tartják be

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök szerdán négy órán át győzködte a párt parlamenti képviselőt zárt ajtók mögött, ám a kiszivárgott hírek szerint a tanácskozás feszült légkörben zajlott. Sok képviselő véli úgy, hogy a donoroknak megígért reformok ellentétben vannak a kormányprogrammal, amelyet a parlament is elfogadott.

Panagiotisz Lafazanisz, a Sziriza keményvonalas baloldali szárnyának vezetője, a kormány tagjai közül elsőként jelentette ki nyilvánosan, a Ta Nea című athéni lapnak nyilatkozva, hogy nem fogja betartani a hét eleji megállapodás egyik pontját. Nevezetesen leállítja az állami áram- és gázkereskedő vállalat, illetve az olajfinomító cég privatizációját. Athén egyik írásba adott ígérete az volt, hogy a megkezdett magánosításokat folytatják.

Nem fogják betartani

Ez a lépés igazolhatja azoknak a német politikusoknak az aggodalmát, akiknek eleve kétségeik voltak a görögök ígéreteinek betarthatóságával kapcsolatban. A kormányzó CDU/CSU pártszövetség számos képviselője nyilvánosan is hangot adott annak, hogy nem támogatja a görög segélyprogram meghosszabbítását, mert kamunak tarja az athéni kormány vállalásait. A Bundestag pénteken szavaz az ügyben, várakozások szerint a kormányzó pártok számos tagja kiállhat a kormány mögül.

Hiába sikerülne azonban átnyomni az eurótagállamok mindegyikének törvényhozásán a megállapodást, az sem jelentené azt, hogy elvonultak a felhők Athén fölül. Az EU-IMF program szütyőjében maradt 7,2 milliárd eurónyi hitelrészletből ugyanis egyetlen centet sem utalnak át a hitelezők, amíg Görögország nem teljesíti az ennek feltételül szabott vállalásait. Ehhez pedig hónapokra lehet szükség.

Ketyeg az óra

Ez azonban elég nagy baj. Elemzők ugyanis úgy látják, hogy Athén szél sebesen fogy ki a pénzéből. Az év első hónapjában például egymilliárd euróval kevesebb adóbevétel folyt be az államkasszába, ugyanis az adózók látva a politikai bizonytalanságot, nem fizetnek. Hátha hamarosan drachmában adózhatnak - gondolhatják sokan -, amivel jobban jöhetnének ki a dologból. Egyes várakozások szerint a kormánynak már márciusban sürgős pluszbevételre lehet szüksége - kérdés, honnan folyhatna ez be a büdzsébe.

Athén két forrásra számít. Az egyik az az 1,9 milliárd euró, amelyet az Európai Központi Bank (ECB) ért el profitként a kezében lévő görög kötvényeken. A hitelmegállapodás szerint ez visszajár a görögöknek, ám az is része az egyezségnek, hogy ezt a pénzt csak a program végén utalják át.

A másik szóba került bevételi lehetőséget a kincstárjegyek kibocsátása. Az ECB azonban nem akarja megemelni az ezzel kapcsolatban elfogadott 15 milliárd eurós plafont, mivel nagyon úgy néz ki, hogy a papírokat a helyi bankok vásárolnák fel az európai jegybanktól felvett rendkívüli hiteleikből (ELA). Miután az eurótagállamok világossá tették, hogy nem járulnak hozzá a görög kormány kiadásainak rövid távú finanszírozásához, az ECB felülírná a választott vezetők döntését, ha ezzel közvetve akaratuk ellenére utat nyitna a kincstárjegy-kibocsátás előtt.

Nem tudják befejezni

Az a négy hónap, amelyet haladékként kaptak a görögök a hét eleji megállapodással, a pénzpiacok életében egy szempillantás, a görög válság történetében azonban maga az örökkévalóság. Ha a parlamentek hozzájárulnak a hosszabbításhoz és az athéni kormány valahogy mégis megoldja a költségvetés rövid távú finanszírozását, akkor is nyitott marad a kérdés, be tudják-e fejezni a vállalt reformokat, amelyek, biza, nagyon fájdalmasak lehetnek.

Az ECB és az IMF már kedden jelezte aggodalmait a görögök ígéreteivel kapcsolatban. A kormánynak legkésőbb áprilisig pótolnia kell a mostani vállalásaiból hiányzó konkrét lépéseket. Ha ez nem történik meg, akkor az európai jegybank és a Valutaalap nem járul hozzá a 7,2 milliárdos részlet átutalásához.

És akkor még ott van a legnagyobb feladat: a harmadik görög segélycsomagról kötendő új megállapodás tető alá hozása június végéig. Athénnek 6,7 milliárd eurót kell törlesztenie júliusban és augusztusban, ezért életbevágóan szüksége van az új támogatásra. Látva a brüsszeli és berlini döntéshozók megtépázott idegeit, a görög vezetők sarokba szorított helyzetét, a felek hajlamát a pókerjátszmákra, nem ígérkeznek barátságosnak az ezzel kapcsolatos tárgyalások.