Távolabb került az Európai Bizottság (EB) elnöki székétől Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, miután Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő úgy foglalt állást, hogy az Európai Parlament (EP) nem a legalkalmasabb fórum az EB vezetőjének jelölésére. Juncker - aki a válság legsúlyosabb éveiben vezette az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoportot is - azért tart igényt a jelölésre, mert az EP legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) támogatja.

Számomra és Svédország számára kérdéses ez a jelölési procedúra, nem támogatjuk, mert lehetetlenné teszi, hogy más személyek figyelembevételét és nincs kellő tekintettel az uniós intézmények közötti egyensúlyra - fejtegette Reinfeldt a Financial Timesnak (FT) nyilatkozva. Ezzel hátszelet adott David Cameron brit kormányfőnek, aki nem szeretné az EB elnöki székében látni Junckert, mert túl föderalistának tartja. Magyar kollégája, Orbán Viktor szintén ellenzi a luxemburgi politikus meválasztását. Angela Merkel német kancellár viszont mint az EPP jelöltjét támogatja a luxemburgi politikust.

Nyomás alatt

Cameron az FT szerint abban bízik, hogy sikerül kompromisszumos alternatívát találniuk Junckerrel szemben, ám a kancellár asszonyt erős nyomás alatt tartja a német sajtó, amely azt várja tőle, hogy ne engedjen a brit média nyomásának. Utóbbi munkatársai megszállták Luxemburgot, hogy kompromittáló információkat gyűjtsenek Junckerről. A The Sun már elő is állított egy hírt, amelynek az az alapja, hogy a volt luxemburgi kormányfő apja 1941-ben kényszerűen belépett a német hadseregbe.

Az információt ezzel a címmel tálalták: "Juncker családjának náci kapcsolata". A megtámadott politikus kampányfőnöke szerint ez a húzás "gusztustalan" volt. A briteknek van okuk tovább harcolni, ugyanis Reinfeldt nem adott egyértelmű támogatást Cameronnak. Mint mondta, azt sem helyesli, hogy egyetlen személy körüli vitára egyszerűsítsék le az Európa előtt álló, generációk sorsát meghatározó döntések ügyét.

Szupercsúcs

A svéd miniszterelnök a svédországi Harpsundban nyilatkozott az FT-nek, ahol kétnapos szupercsúcsra látja vendégül az unió reformpárti vezetőinek szűk körét, Cameron és Merkel mellett Mark Rutte holland miniszterelnököt. Szándéka szerint nem személyekről egyeztetnek majd, hanem a következő öt év közös liberális terveiről: az EB mandátumáról, a szabadkereskedelem és a versenyképesség fejlesztéséről, illetve az ezekhez szükséges reformokról.

A brit kormányfő háttéremberei reform négyesként hivatkoznak a minicsúcsra, amely elé nagy reményekkel tekintenek. Abban bíznak, hogy olyan uniós reformok kaphatnak hátszelet, amelyek segítségével a toryk teljes mellszélességgel az EU mellé állhatnak a Nagy-Britanniában 2017 táján tartandó függetlenségi népszavazáson. Ezt Cameron tavaly ígérte meg arra az esetre, ha a konzervatívok nyernének a következő parlamenti választásokon.

Jelöltek

A svéd kormányfő nem támogatja a brit kormányfő törekvését az uniós alapszerződés módosítására. Szerinte túl bonyolult folyamat lenne elfogadtatni ezt a 28 tagországgal és súlyos értelmezési vitákkal járna. A jelenlegi keretek biztosítják a lehetőséget a versenyképesség olyan javításaira, amelyek segítségével Európa méltó ellenfelévé válhat az USA-nak és Ázsiának. Számos lépés és árfogóbb reform van terítéken ezzel kapcsolatban.

A jobbközép Reinfeldtet az EB-elnöki poszt egyik esélyesének tartják annak ellenére, hogy Svédország nem tagja az eurózónának. Bár a közvélemény-kutatások szerint vesztésre áll baloldali ellenfeleivel szemben a szeptember közepén esedékes parlamenti választásokon, így megnyílhatna előtte az út a tisztség elvállalása előtt - a folyamat bőven elhúzódhat őszig -, ám ő egyelőre azt mondta, hogy a hazai szavazás megnyerése a célja.

Gyengéden elutasította a jelölésével kapcsolatos találgatásokat Christine Lagarde, az IMF igazgatója is. Hízelgőnek és megtisztelőnek nevezte, hogy brit politikai körökben felmerült a neve a lehetséges EB-elnökök között, de egyelőre szeretné folytatni a Valutaalapnál megkezdett munkáját.