Svájc lehet az első olyan ország, ahol életbe léptetik az ingatlanbuborékok felfúvódásának megakadályozására elfogadott banki szabályozást - derül ki a Financial Times cikkéből. Az alpesi országban tavaly nyáron vezették be azt a rendszert, amelyben a jegybank javaslatára a kormány megemelheti a pénzintézetek tartalékképzési követelményeit, ha úgy látja, hogy az olcsó hitelek miatt elszabadulnak az ingatlanárak, ami később a pénzügyi válságban megismert, súlyos veszteségekkel járó összeomláshoz vezethet.

Nincs olyan ingatlanbuborék Svájcban, mint amilyen Spanyolországban vagy Írországban kialakult az elmúlt évtizedben. Ezekben az országokban két számjegyű áremelkedéseket láttunk éveken át. Igaz ugyanakkor, hogy Svájcban 15 éve tartó ingatlanboom tapasztalható, ami egy ponton fenntarthatatlanná válhat. Ez beavatkozást igényelhet - fejtegeti Claudio Saputelli, az UBS bank elemzője.

75 százalékos drágulás

A tulajdonosaik által használt lakások ára 75 százalékkal ugrott meg az elmúlt évtizedben - derül ki a Wüest & Partner ingatlan-tanácsadó cég adataiból. A piacot az erőteljes bevándorlás és a svájci jegybank (SNB) elmúlt időszakban folytatott enyhe monetáris politikája fűti. Az SNB kénytelen volt elkötelezni magát az alacsony kamat, mellett, hogy elejét vegye a frank nem kívánatos felértékelődésének.

Eközben azonban a jelzáloghitelek összege a GDP-t meghaladó szintre kúszott fel és az UBS ingatlanárindexe novemberben felkúszott a "kockázati zónába", olyan szintre, amely a svájci lakáspiac összeomlása, a nyolcvanas évek óta nem alakult ki. A mutató egyelőre nem érte el azt a pontot, amely az UBS szerint ingatlanbuboréknak nevezhető, ám az ország középső és nyugati részének egyes körzeteiben - ahol a svájci lakosság negyede él - egy ideje a piac túlfűtöttségének jelei tapasztalhatók.

Érik a beavatkozás

A nyáron elfogadott szabály szerint ezt a jelenséget érzékelve az SNB kérheti a kormányt, hogy maximum 2,5 százalékkal emelje meg a bankok kockázatokkal súlyozott eszközökhöz viszonyított tartalékképzési követelményét. A megfigyelők egyre inkább úgy látják, hogy közeledik a pillanat, amikor a jegybank lépni fog. Egyesek szerint bank döntéshozói csak arra várnak, hogy a kormány jelezze: egyetértően fogadná a beavatkozási javaslatot.

Fritz Zurbrügg, az SNB egyik döntéshozója tagja nemrégiben egy tévéinterjúban jelezte, hogy "aggasztónak tartják" a piaci helyzetet. A hitelszűkítés lehetőségei közül kizárta a kamatemelés lehetőségét, mert az a frank felértékelődéséhez vezetne, amit továbbra is mindenképpen el akarnak kerülni. Így marad a tőkekövetelmény szigorítása, ám ennek is lehetnek hátulütői. A nagybankoknak nem okozna gondot az új feltétel teljesítése, ám a kisebbeknek igen. Emellett olyan erős a verseny a jelzáloghitelek piacán, hogy kétséges a szigorítás hatásossága, azaz könnyen lehet, hogy ennek nyomán sem szűkülne a hitelpiac.

Nem elég gyenge a frank

Az elmúlt napok frankgyengülése ellenére a svájci kormány több tagja is hangot adott annak a véleményének, hogy ez messze nem elég - írta a Bloomberg. Eveline Widmer-Schlumpf pénzügyminiszter indokolatlannak tartja a gyengüléssel kapcsolatos "eufóriát", Johann Schneider-Ammann gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a svájci devizára reményei szerint további leértékelődés vár. Mindketten jelezték azonban, hogy az árfolyamot befolyásoló lépések az SNB hatáskörébe tartoznak.

Thomas Jordan, a jegybank elnöke a napokban azt mondta, hogy a frank további gyengülését várja, amit az eurózónával kapcsolatos bizonytalanság enyhülésére vezet vissza. A befektetőknek ugyanis emiatt kevésbé van szükségük a frankra mint a pénzüknek biztonságos menedéket nyújtó befektetési lehetőségre. A svájci valuta bő három százalékkal gyengült az euróval szemben 2013-ban, ám még mindig több mint kilenc százalékkal erősebb ötéves átlagos értékénél és 35 százalékkal 2007 októberében elért 1,6828 frank/eurós átváltásánál.

Amint arra korábban rámutattunk, a hazai svájcifrank-hitelesek számára egyelőre alig érzékelhető a frank olcsóbbodása, hiszen a forint gyengélkedik az euróhoz viszonyítva.

Az egyes euró/forint és euró/frank árfolyamokhoz tartozó frank/forint jegyzések
EUR/HUF ↓ EUR/CHF →
1,201,211,221,231,241,251,261,27
270225,0223,1221,3219,5217,7216,0214,3212,6
275229,2227,3225,4223,6221,8220,0218,3216,5
280233,3231,4229,5227,6225,8224,0222,2220,5
285237,5235,5233,6231,7229,8228,0226,2224,4
290241,7239,7237,7235,8233,9232,0230,2228,3
295245,8243,8241,8239,8237,9236,0234,1232,3
300250,0247,9245,9243,9241,9240,0238,1236,2
305254,2252,1250,0248,0246,0244,0242,1240,2
310258,3256,2254,1252,0250,0248,0246,0244,1
Forrás: Napi Gazdaság Online