Csatlakozott az 1914 nyarán kitört első világháborút emlegető közszereplőkhöz Nouriel Roubini amerikai közgazdász professzor, aki azzal érdemelte ki a dr. Végzet gúnynevet, hogy megjósolta a 2008-2009-es pénzügyi válságot. A davosi Világgazdasági Fórumon részt vevő Roubini twitter-bejegyzésében emlékeztet rá, hogy sok felszólaló emeleti az első világégést, aminek kitörésére akkoriban senki sem számított.

Talán Kína és Japán konfliktusa fajulhat háborúvá, amire szintén senki sem számít - vetette oda utalva arra, hogy a világ második és harmadik legerősebb gazdaságával rendelkező két ország viszonyában súlyos feszültséget okoz a dél-kínai tenger néhány kis szigete, amelynek hovatartozásáról nem tudnak megegyezni. A terület gazdag szénhidrogénkincset rejthet.

További hasonlóság 2014 és 1914 között, hogy mindkét év a globalizáció elutasításának időszakába esett, feltűnően mélyek társadalmi egyenlőtlenségek, nőnek a geopolitikai feszültségek és a piacok hajlamosak figyelmen kívül hagyni a különböző körülmények összeadódásából származó kockázatot.

Nem alaptalan

Roubini megjegyzéseihez részben Abe Sinzo japán miniszterelnök állítólagos kijelentése adhatott alapot. A Financial Times és a BBC is úgy értesült, hogy Abe tegnap azt mondta, hogy Japán és Kína hasonlóan áll szemben egymással, mint az első világháború előtt Nagy-Britannia és Németország. A Reuters jelentése szerint azonban a japán kormányfő szóvivője cáfolta, hogy főnöke egy háború lehetősére utalt volna.

Tény viszont, hogy Abe kifogásolta Kína katonai kiadásainak gyors emelkedését. Álláspontja szerint ez instabilitáshoz vezet a régióban. Kína két hónapja légvédelmi zónát akart vonni a vitatott hovatartozású szigetek fölé, amit sem Japán, sem az USA nem fogadott el. A japán kormányfő ugyanakkor maga is héja: meglátogatta például a második világháborús japán katonáknak, köztük a háborús bűntettek elkövetőknek is emléket állító emlékhelyet, amit Kína és Dél-Koreai barátságtalan lépésnek tekintett.

A lázadás éve?

A kilátástalannak látszó szíriai polgárháború, Irán helyzetének bizonytalansága, az Ukrajnában kialakult helyzet, amely szembe állítja egymással a Nyugatot és Oroszországot is, szintén okot ad egyes megszólalóknak arra, hogy párhuzamot vonjanak 1914 és 2014 közé.

Az egyenlőtlenségek aranykora, amire szintén utalt Roubni, a davosi fórum egyik alaptémája. Barack Obama amerikai elnök a múlt hónapban egy beszédében korunk meghatározó problémájának nevezte a gazdagok és a szegények között kialakult szakadékot.

A CNBC tudósítója szerint a 100 éves évforduló miatt kiemelkedő jelentőségű évszám helyett párhuzamot vonhatnánk akár 1948, az európai forradalmak kora, vagy 1968, az akkori szocialista és kapitalista rendszerek elleni tiltakozások időszaka között és 2014 között is. Lehet, hogy az idei év a kialakult társadalmi státus quo és az egyenlőtlenségek elleni lázadás éve lesz?