A közgazdász kifejtette: a válság oka a túl nagy adósság és az érintett országoknak olyan programokat kellene végrehajtaniuk, amelyek gyorsan kezelik ezeket a gondokat. "Attól tartok, hogy a válság csak még tovább fog mélyülni, mielőtt javulást tapasztalunk" - fogalmazott beszédében a szakember.

Weber a közgyűlés lezárásaként tartott beszédében élesen bírálta a közös euróövezeti kötvények gondolatát és kijelentette, hogy a vita teljesen félresiklott. Leszögezte: csak akkor szabad megfontolni a közös euróövezeti kötvények kibocsátását, ha a közös valuta térségében már közös mechanizmusok vannak az adózásra és a költségvetési kiadásokra.

A német szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy jelentős kockázatokkal járna, ha az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) arra használnák fel, hogy garanciaként szolgáljon az Európai Központi Bank (ECB) számára tőkeáttételes finanszírozáshoz. "Ha a tőkeáttétel szóba kerül, akkor valaminek csak eszünkbe kellene jutni", az ilyen tőkeáttételes pénzügyi eszközök tették katasztrofálissá a jelenlegi válságot - fogalmazott a Bundesbank korábbi elnöke.

A közgazdász szerint az ilyen megoldások jóval nagyobb kockázatoknak tennék ki az adófizetők pénzét, mint amilyenek a jelenlegi megoldásban vannak.

Webert korábban sokan Jean-Claude Trichet, az ECB jelenlegi elnökének utódaként látták, mígnem maga mondott le ennek lehetőségéről, mivel nem értett egyet az ECB vezetésének kötvényvásárlási törekvéseivel és távozott a Bundesbank elnöki tisztségéből is.

A monetáris politika úgynevezett német vonalát követő közgazdászok közül Jürgen Stark, az ECB jelenlegi alelnöke és vezető közgazdásza is - piaci vélemények szerint - hasonló okokból jelentette be szeptember elején, hogy távozik a szervezettől.

Jean-Claude Trichet elnököt novemberben Mario Draghi, az olasz jegybank jelenlegi elnöke váltja.