A programban szereplő államok közül az Európa-barát Ukrajna, Grúzia és Moldova szorosabbra fűzné együttműködését Brüsszellel, az emberi jogok megsértése miatt az EU által sokat bírált Azerbajdzsán semleges álláspontot, Örményország és Fehéroroszország pedig inkább oroszbarát politikai irányvonalat képviselt Rigában.

A zárónyilatkozatban a Krím félsziget tavaly márciusi Oroszországhoz csatolásával kapcsolatban a felek leszögezték, hogy meg kell védeni minden egyes ország területi egységét.

A végül elfogadott bekezdéssel mind Ukrajna, mind Örményország és Fehéroroszország elégedett volt. Utóbbi két ország korábban amellett foglalt állást, hogy nem kellene bírálni Moszkva beavatkozását Ukrajna és Grúzia területén.

Francois Hollande francia elnök a csúcstalálkozón azt mondta, nyomást kell gyakorolni Oroszországra és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokra, hogy betartsák a februárban életbe lépett tűzszünetet. Világos, hogy a fegyvernyugvást nem tartják teljesen tiszteletben - jegyezte meg Hollande. Hozzátette, hogy a helyzet továbbra is rendkívül aggasztó néhány ukrán városban. A Kreml továbbra is vehemensen tagadja, hogy katonákkal és hadi eszközökkel támogatná a szeparatistáknak az ukrán erőkkel szembeni harcát.

A zárónyilatkozatról szóló rigai sajtótájékoztatót egy órával elhalasztották azért, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (képünkön) még telefonon egyeztethessen Ilham Aliyev azeri elnökkel a dokumentumról. Uniós tisztségviselők információi szerint Tusk így akarta eloszlatni Aliyev aggodalmait az örmény-azeri szembenállás középpontjában álló, vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahra vonatkozó mondatok kapcsán.

A sajtókonferencián végül az Európai Tanács vezetője azt mondta, nem a nézeteltérésekről egyeztettek az azeri elnökkel, hanem arról, hogy Brüsszel "megkülönböztetett" módon kezeli a keleti partnerségi programban résztvevő hat országot, amelyeket merőben különböző érdekek vezetnek az európai közösséggel való együttműködésben.