A vezeték a Fekete-tenger partján fekvő oroszországi Anapa városból 2017-től szállítana évi 63 milliárd köbméter földgázt a tengerfenéken, illetve Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül az európai gázvezeték hálózat ausztriai csatlakozási pontjáig. Brüsszel nemrég felszólította Bulgáriát: halassza el a Déli Áramlat gázvezeték területén átmenő szakasza kivitelezésének megkezdését, mivel az nem felel meg az érvényes uniós szabályozásnak. Az Európai Bizottság (EB) véleménye szerint az úgynevezett harmadik energiacsomag tiltja, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezeték tulajdonosok is legyenek.

A Déli Áramlat Bulgária Részvénytársaságban 50-50 százalékban tulajdonos a bolgár állami energiaholding és az orosz Gazprom. Vaszil Stonov bolgár gazdasági és energiaügyi miniszter augusztus 7-én levélben kötelezte a bolgár energiaholdingot arra, hogy további intézkedésig szüneteltesse a projekttel összefüggő minden munkát, majd másnap, augusztus 8-án találkozott a "Déli Áramlat Bulgária" 5 tagú igazgatótanácsával, és megerősítette a kivitelezéssel kapcsolatos munkálatok felfüggesztésének a szükségességét.

Augusztus 11-én a bolgár energiaholding igazgatósága döntött arról, hogy nem vesz részt tőkeemelésben. Levélben figyelmeztette a "Déli Áramlat Bulgária" 50 százalékos társtulajdonosát, a Gazprom igazgatótanácsa elnökét, Alekszandr Millert, hogy ne hajtson végre tőkeemelést.

Ennek ellenére a Déli Áramlat Bulgária augusztus 12-én beterjesztette a cégbíróságnak az alaptőke 397,6 millió levára (1 leva=159 forint) emelését, a korábbi 15,588 millió leváról és ezt augusztus 18-án be is jegyezték.

A tőkeemelést követő napon, augusztus 13-án leváltották a bolgár energiaholding vezetőjét.

A gazdasági és energiaügyi minisztérium kedden jelezte, hogy az alaptőkeemelés miatt az ügyészséghez fordul.