A szlovén kormány aggódik egy bank miatt

A szlovén kormány aggódik a Zágrábi Megyei Bíróság jogerős ítélete miatt, miszerint az állami tulajdonban lévő Nova Ljubljanska Bankának (NLB) majdnem fél milliárd euró kártérítést kell fizetnie a Zágrábi Banknak, amely az NLB helyett kártalanította annak horvát devizabetéteseit - írta az MTI.
Domokos László, 2017. november 23. csütörtök, 21:32

A szlovén kormány közleményben adott hangot nemtetszésének, amelyben azt írták: Horvátország megsértette a nemzetközi jogot, és rosszul értelmezte az 1994-ben hozott szlovén alkotmánytörvényt, amely szétválasztja a Ljubljanska Bank (LB) és a Nova Ljubljanska Banka kötelezettségeit és vagyonát. Előbbi pénzintézet már korábban megszűnt.

A kabinet szerint a Ljubljanska Banka betéteseinek kártalanítását a jogutódlási folyamat keretében kell rendezni. Zoran Milanovic volt horvát kormányfő és Janez Jansa volt szlovén kormányfő Horvátország európai uniós csatlakozása előtt megállapodott abban, hogy Horvátország megszüntet minden eljárást a Ljubljanska Bankával szemben. Emiatt Szlovénia tavaly a strasbourgi emberi jogi bírósághoz is fordult jogorvoslatért.

Emiatt ismét hangsúlyozzuk, hogy a jogállamiság és a viták békés rendezésének elve a modern nemzetközi és európai közösség alapelvei - olvasható a szlovén kormány közleményben.

A néhai Jugoszlávia felbomlása után a szlovén bank visszatartotta azokat a betéteket, amelyeket még korábban helyeztek el a pénzintézetben az időközben külföldi állampolgárrá vált ügyfelek.

A strasbourgi emberi jogi bíróság 2014-es döntése szerint azonban Szlovéniának kártalanítania kell azokat a devizabetéteseket, akik még a titói Jugoszlávia szétesése előtt helyezték el pénzüket a Ljubljanska Banka szlovéniai pénzintézetben, és a szövetségi állam szétesése után nem tudták felvenni betéteiket. A szlovén média akkor arról cikkezett, hogy mintegy 6-7 évet vesz majd igénybe a betétesek kártalanítása.

Szlovénia az évtized elején súlyos bankválsággal is szembesült, amely a túlzott kockázatviselés, az állami tulajdonú bankok alacsony színvonalú irányítása, illetve a nem kellően hatékony felügyeleti eszközök miatt alakult ki.

Az euróövezeti ország bankrendszerének szanálását 2013 decemberében hagyta jóvá az EU bizottsága, így a kormány összesen 3,3 milliárd euróval tőkésítette fel a - döntő részben állami tulajdonban lévő - bankokat, hogy elkerüljék az összeomlást a rossz hitelek miatt.

A Jugoszláviától 1991-ben külön vált Szlovénia kormányai több mint két évtizede halogatják a szélesebb körű magánosítást, így az ország gazdaságának mintegy fele még mindig állami kézben van.

A Nova Ljubljanska Banka privatizációját - az Európai Bizottság kötelező rendelkezése ellenére - már másodszor halasztotta el a kormány: először tavaly szeptemberben, majd idén októberben. Ezért lehetséges, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ideiglenesen egy kisebb részesedést vásárol az NLB-ben - írták a lapok.

HOZZÁSZÓLÁSOK