BUX
39279

Ártalmasabb a svájcifrank-hitel, mint hittük

Nem csak a tapasztalatlan kelet-európai hitelfelvevők dőltek be a kedvező svájcifrank-kölcsönök csábításának, hanem a több évszázados bankolási tapasztalatokkal bíró britek is.

NAPI, 2011. augusztus 29. hétfő, 11:08

Több ezer brit adósnak is álmatlan éjszakát okoz az, amit sajátos kelet-közép-európai jelenségnek hihettünk: 2007 előtt felvett svájcifrank-hitelük törlesztőrészlete a frank/font árfolyam elszállása miatt rettentően megdrágult, teszteli fizetőképességüket, sőt sokszor már túl is lépett azon. A kockázatos kölcsönöket a legismertebb brit bankok - köztük az RBS -, illetve ciprusi pénzintézetek nyújtották főként a Cipruson ingatlant vásárló embereknek. A frank erősödése miatt sok adós azzal szembesült, hogy tartozása kétszeresére, illetve a fedezetként szolgáló ingatlan értékénél nagyobbra nőtt.

A Financial Timesnak nyilatkozó brókerek most azt mondják, hogy ilyen kockázatos termékkel sosem szabadott volna piacra lépniük a bankoknak. Külföldi devizában csak olyan képzett befektető vesz fel kölcsönt, aki hajlandó vállalni a magas kockázatot abban a reményben, hogy a kiszemelt valuta leértékelődik sajátjával szemben - mondta Ray Boulger, a John Charcol, Nagy-Britannia vezető jelzáloghitel-tanácsadójának kereskedője. Nem szabadott volna ajánlani pusztán azzal az indokkal, hogy két-három százalékos kamatmegtakarítás érhető el vele - tette hozzá arra utalva, hogy annak idején Svájcban kettő százalék volt a kamat, míg Nagy-Britanniában hat százalék.

Az adósok beszámolója szerint nem kaptak tájékoztatást az árfolyamkockázatról, csak bankok a kamatkülönbözettel indokolták, miért ajánlanak fonthitel helyett frankkölcsönt. Akinek esetleg feltámadt a veszélyérzete, az azzal nyugtathatta magát, hogy a két deviza árfolyama 2007-et megelőzően hosszú ideig stabil volt. A többség azonban nem mérlegelt, csak döntött, és most több százan közülük perelni készülnek a bankokat, mondván: félretájékoztatták őket.

Chris Christofi, az érdekükben eljáró egyik ügyvéd úgy látja, hogy a szerződések érvénytelenítése irreális cél. Jó esetben rá lehet szorítani a bankokat, hogy újratárgyalják a feltételeket, font- vagy euróhitellé alakítva a kölcsönöket - utóbbi a ciprusi ingatlanok esetén jöhet szóba, miután a szigetországban a közös európia valuta a fizetőeszköz. Az ügyvéd vélhetően azért óvatos, mert ismeri például az RBS álláspontját, miszerint a jelzáloghitel-szerződések világosan jelezték az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot. A bank ugyanakkor több ügyfelével már megállapodott frankhitele feltételeinek módosításáról.