EUR
313.14
USD
293.80
BUX
29808.49 -0.63%
OTP
7929 -0.40%

Eddig példátlan űrexpedíció indul

Először indít közös expedíciót a Marsra az európai és az orosz űrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz. Az ExoMars űrszonda és a Schiaparelli landolóegység március 14-én egy orosz Proton hordozórakéta fedélzetén indul útnak a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból.
Inforádió, MTI, 2016. március 7. hétfő, 19:04

Az ExoMars projekt két etapban kutat a vörös bolygón egykori és jelenlegi élet után. "Ha létezik olyan misszió, amelynek van esélye, hogy élet nyomait találja a Marson, akkor az az ExoMars" - fogalmazott Jorge Vago projektvezető, az ESA munkatársa. Az együttműködés politikailag nehéz időszakban valósul meg: az ukrán válság és Oroszország beavatkozása a szíriai konfliktusba a hidegháború vége óta nem tapasztalt kihívás elé állítja a Moszkva és a Nyugat közti kapcsolatot.

A földi krízisek idejében hidakat építhet az űrutazás - fogalmazott Jan Wörner, az ESA igazgatója. Szergej Szaveljev, a Roszkozmosz alelnöke szerint az ExoMars egyedülálló példa Nyugat és Kelet együttműködésére az űrkutatás területén.

Oroszország 2013-ban szállt be a projektbe, amikor a NASA a növekvő költségek miatt kénytelen volt kimaradni az ambiciózus tervek megvalósításából. Az amerikai űrkutatási hivatal ennek ellenére továbbra is nyújt anyagi támogatást a projekthez.

Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a projektbe, a szakértők szerint a Roszkozmosz további egymilliárd euróval járult hozzá a megvalósuláshoz. A program két részből áll: a márciusi után 2018-ban terveznek újabb rakétát indítani a Marsra. A márciusi kilövés után a TGO (Trace Gas Orbiter) szonda hét hónapnyi utazást követően legalább 2022-ig fog keringeni a Mars körül, és többek között metán nyoma után kutat. Metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezett fel 2004-ben a bolygó légkörében. "Arra számítunk, hogy metánt találunk, és jobban megértjük, hogyan keletkezett" - mondta Jorge Vago projektvezető.

A Schiaparelli tesztmodul az ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) október 19-re tervezett leválása után leszáll a Mars felszínén. A landolóegységet Giovanni Schiaparelli (1835-1910) olasz csillagászról nevezték el, aki a 19. század második felében feltérképezte a Mars felszínét.

Ez az első alkalom, hogy a Mars felszínén landolunk - mondta a projektvezető. 2003-ban a Beagle 2 Mars-szonda száll volna le a vörös bolygóra, a Mars Express anyaszondától történő leválása után azonban többé nem adott magáról életjelet. Évekkel később fedezték fel a Mars felszínén.

A Schiaparelli feladata, hogy értékes információkat gyűjtsön a misszió második szakaszához: 2018-ban egy marsjáró indul útnak Bajkonurról, ez a rover lesz a projekt központi eleme. "Nemcsak a felszínen akarunk élet után kutatni, hanem a mélyben is, úgymond a harmadik dimenzióban" - fejtette ki Jorge Vago. A marsjáró két méter mélyre tud lefúrni - a 2012 óta dolgozó amerikai Curiosity csupán néhány centiméter mélyre hatolt a talajba.

Talán hatalmas szerencsénk lesz, és remek szerves mintákat találunk, ami bizonyíthatja, hogy van élet a Marson. De nem tartom valószínűnek - mondta a szakértő. Az elmúlt ötven évben több mint negyven űrhajó indult útnak a Marsra. Bár sok projekt meghiúsult, az Egyesült Államok több rovert is a Marsra juttatott.

(Képünk illusztráció, rajta a NASA Curiosity önjáró Mars-szonda)

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2016.03.08 16:42

csak nehogy úgy járjon európa az oroszokkal, mint ahogy a galileo műholdak jártak. sosem álltak föld körüli pályára...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .