BUX
39876

Érik az újabb cafeteria-pofon: ezzel a kormány sem számolt

Az Európai Bíróság döntése után visszatérhetnek a béren kívüli juttatások piacára a nemzetközi utalványforgalmazó cégek. A piacot vesztett korábbi utalványkibocsátók kárigénnyel fognak fellépni, és ha a bíróság a keresetnek helyt ad, akkor ez igen komoly anyagi következménnyel járhat a költségvetésre nézve - idéz a HRportál egy jogi szakértőt.

Napi.hu, 2016. február 29. hétfő, 10:02

Az Európai Bíróság döntése szerint, nem egyeztethetők össze az európai uniós joggal a Szép-kártyar-endszer és az Erzsébet étkezési utalvány rendszerének egyes elemei. A magyar cafeteriaszabályozás akadályozza a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, így valóban kiszorítják a külföldi cégeket a piacról - olvasható a portálon.

Átalakult a cafeteriapiac

Négy évvel ezelőtt a cafeteria kedvezőbb adóbesorolás alá esett, mint a pénzben kifizetett jövedelem. A 2012-ben azonban a szabályokat úgy módosították, hogy a bevezetésre kerülő Erzsébet-utalványok és a Szép-kártya után 31 százalékot kell fizetni (ezt később 35-re módosították), viszont minden egyéb béren kívüli juttatás 51 százalékkal adózik.

Így a továbbiakban sokkal jobban megérte az állami cafeteriaprogramon keresztül adni a juttatásokat, ezért a többi cafeteria-utalványokat kibocsátó külföldi tulajdonú cég kiszorult a magyar piacról. 2013-tól pedig újabb döntés rázta meg a cafeteriacégeket: a fogyasztásra kész hideg és meleg ételt azóta már csak Erzsébet-utalványra lehet venni.

A változás a cégek nyereségességén is meglátszott. Az Edenred árbevétele a 2011-es 5 milliárdról először 2012-ben 977 millióra zsugorodott, 2013-ra 42 millióra zuhant, majd 2014-ben is csak 185 milliót ért el. A Sodexo 3 milliárdról csúszott le 1 milliárd körüli éves árbevételre, és nagyjából ezen a szinten stabilizálódott. A Le Chèque Déjeuner azonban miután 2012-ben több mint fél milliárdos veszteséget könyvelt el, kivonult a magyar piacról.

Mi is a valódi baj?

A bíróság konkrét intézkedési feladatot nem határozott meg az ítéletében Magyarország részére, azonban amennyiben az ország el kívánja kerülni a további európai bírósági eljárást vagy bírságot, akkor újra kell gondolnia a Szép-kártya és az Erzsébet-utalvány kibocsátására, esetleg a béren kívüli juttatások rendszerére vonatkozó szabályozást és biztosítani azt, hogy ez megfeleljen mind az Európai Unió alapszerződéseinek, mind az ennek alapján kiadott irányelveknek és más jogszabályoknak - magyarázta a lapnak Bán Péter, az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda ügyvédje..

Így, ha megtörténik a jogharmonizáció, visszatérhetnek a cafeteriapiacra a korábban onnan kiszorult cégek, amely az egészséges versenyhelyzet miatt pozitívan érintheti a munkáltatókat, hiszen akkor a számukra legelőnyösebb szolgáltatást ajánló piaci szereplőt tudják kiválasztani.

Kell-e fizetnie Magyarországnak a francia cégeknek?

Bán Péter szerint Szép-kártya kapcsán is elvileg felmerülhet a jogalkotással okozott kár, de itt nehéz lesz igazolni a közvetlen károkozást, hiszen egy elvesztett piaci lehetőségről van szó. Az Erzsébet-utalvány esetében viszont már más a helyzet. Mivel annak a rendszere magát az EU alapszerződést sérti, ezért a Magyar Állam kártérítési felelőssége fennállhat.

Az az egyértelmű gyakorlat alakult ki, hogy ha az adott jogsértés kellően súlyos, a kár ok-okozati összefüggésben van az uniós jogot sértő jogszabállyal és ha ez igazolható, akkor az államnak meg kell téríteni az általa okozott kárt. Várható tehát, hogy valamilyen módon a piacot vesztett korábbi utalvány kibocsátók fel fognak lépni a káraik érvényesítése érdekében, és ha a bíróság a keresetnek helyt ad, akkor ez igen komoly anyagi következménnyel járhat az EU bíróság döntése a költségvetésre nézve - magyarázta Bán Péter.

Jelenleg 48 ezer munkaadó, 2 millió alkalmazott bérét egészíti ki az állami utalványokkal.