A végső megállapodás értelmében 20,8 milliárd dollár büntetést és kártérítést fizet a BP az Egyesült Államok különböző államigazgatási szervezeteinek az öt évvel ezelőtti olajkatasztrófában okozott kár miatt. Az olajmulti Deep Water Horizon névre hallgató olajkútja a Mexikói-öbölben 2010 áprilisában egy robbanás nyomán kigyulladt, 11 olajbányász az életét vesztette, majd három hónapon át ömlött az olaj a tengerbe.

A BP-t büntetőjogi, kártérítési és környezetvédelmi felelősség is terheli az ügyben ezért már a katasztrófa után 43,8 milliárd dollárt tartalékolt az ezekkel kapcsolatos kiadásaira. Az USA igazságügyi minisztériumával júliusban jutottak előzetes megállapodásra azokkal a követelésekkel kapcsolatban, amelyeket a szövetségi állam és más állami szervek támasztottak az olajmultival szemben.

Nőtt a büntetés

Akkor 18,7 milliárd dolláros összegről tudósított a sajtó. Ez magában foglalta a tiszta vízről szóló törvény (CWA) megsértésével kapcsolatos 5,5 milliárd dolláros büntetést, a Mexikói-öbölben keletkezett környezetszennyezés miatt fizetendő 7,1 milliárdos kártérítést, az öt öbölbeli amerikai tagállam gazdasági és egyéb kárait fedező 4,9 milliárd dolláros bírságot, továbbá a hasonló címeken 400 helyi önkormányzatnak járó egymilliárdos kártérítést.

Az Economist akkori tudósítás szerint a BP várható összes költsége a katasztrófával összefüggésben ezzel 53,8 milliárd dollárra, azaz az eredeti tartaléknál 10 milliárd dollárral magasabbra emelkedett.

A bírság végül a kereskedelmi tárca keddi bejelentése alapján magasabb, 20,8 milliárd dollár lett, mert hozzáadtak néhány korábbi kiadást is. Szerencséje a cégnek, hogy az összeg egy részét 15 évre elhúzva fizetheti ki, ami elviselhető, évi 1,1 milliárdos terhet jelent.

Rekordok

Az összeg nagyságát mutatja, hogy az Egyesült Államok történetében ez az eddigi legnagyobb környezetvédelmi büntetés. Ugyanez a helyzet a polgári perek összehasonlításában is, pedig nem tartalmazza azt a négymilliárd dollárt, amelyet a BP az indított büntetőeljárásokat lezáró megállapodásokban fizetett - emlékeztetett a Washington Post. Emellett számolni kell azokkal a milliárdokkal, amelyek a tengere ömlött olaj eltávolítására, illetve a magánszemélyek által indított perek rendezésére mentek el.

A Mexikói-öbölbe került olaj minden egyes hordójára 1725 dollárt fizetettek a bűnös céggel - hívta fel a figyelmet Gina McCarthy, az USA Környezetvédelmi hivatalának munkatársa. A BP ennek ellenére nem panaszkodhat, ugyanis a maximálisan kiszabható bírsággal számolva 4300 dollárra is felszökhetett volna ez az összeg. Szakértők szerint a nagyobb büntetés kiszabása sok időt vett volna igénybe, miközben a pénzre minél előbb szükség van.

Nagyobb, mint Magyarország

A befolyó összegből 8,8 milliárd dollár jut a természeti környezet helyreállítására a Mexikói-öböl érintett részén. Az olajfúrótorony megrongálódása miatt a tenger fenekén keletkezett olajkitörés 87 napig szennyezte a vizet és a partokat. A katasztrófa csúcsán az összefüggő olajfolt mérete jóval nagyobb volt mint Magyarország területe és összesen több mint 2000 kilométer hosszan (ez a Budapest-Moszkva távolságnak felel meg) károsította a tengerpartot.

Alabaéma, Florida és Mississippi államok idegenforgalma évekre padlóra került és még ma sincs a közelében sem annak, ami a katasztrófát megelőző időszakot jellemezte. A vízi világ nem tért magához, ezért életbe vágóan fontos a tengerpart rehabilitációja, ami fenntarthatóvá teszi a halászatot. A rendelkezsre álló közel kilencmilliárd dollárt 15 éven át költik el az öt államban.

Kiheverhetetlen csapás

A BP hasonlóan járt, mint a környezet, amely hanyagsága miatt alig jóvá tehető károkat szenvedett - derül ki brit telegraph korábbi kommentárjából, amely szerint az olajmulti élő halott, azaz zombi vállalat. A társaság részvényei harmadukat érik a katasztrófa előtti értéküknek. A BP becslések szerint közel 40 milliárd dollár értékű vagyonát volt kénytelen eladni - egyebek mellett olajkitermelési jogokat értékesítettek - és csökkentette a befektetőinek kifizetett osztalékot.

Amíg nem sikerül az összes vele szembeni eljárást lezárnia, addig valószínűleg benne ragad egy adósságspirálban, mivel rövid távon minden pénzét a kártérítésekre kell félre félretennie, miközben osztalékot is kell fizetnie, nehogy elveszítse részvényeseit. Gyenge állapota miatt szakértők szerint felvásárlási célponttá vált - a lehetséges vevő az Exxon Mobil, bár az USA-ban a környezetrombolás miatt utálják a BP-t.

Öröm az ürömben, hogy a katasztrófa miatt elrendelt költségcsökkentések segítették felkészülni a céget a 2014 közepén indult olajárzuhanás hatásának kivédésére. A drágán termelő lelőhelyek feladásának és egyéb költségcsökkentéseknek köszönhetően alacsonyabb kiadási szinttel fogadta a bevételek elmaradását, mint versenytársai.

Rossz hír a VW-nek

A BP nagy botránya rossz előjel a Volkswagennek, amely szintén irdatlan kártérítésekkel és polgári perek sorozatával néz szembe azért, mert hazudott egyes dízelautói károsanyag-kibocsátásáról. A Crédit Suisse a napokban tette közzé becslését, amely szerint az autógyártó teljes cechje a legrosszabb esetben elérheti a 78 milliárd eurót (87 milliárd dollár), ami több mint 60 százalékkal magasabb a BP várható teljes költségénél.

A VW eddig 6,5 milliárd eurót (7,3 milliárd dollár) tartalékolt a kiadásokra, és szóvivője nonszensznek minősítette a svájci bank szakértőinek becslését. A Crédit Suisse a legjobb esetben is 23 milliárd euró (25,7 milliárd dollár) költséggel számol.

A bank elemzői a legnagyobb cechet, 33 milliárd eurót (37 milliárd dollár) az autóvásárlóknak fizetendő kártérítéstől várják. Ezeket a pereket az autóik értékvesztése miatt indíthatják a tulajdonosok. Sokba fog kerülni, hogy a VW drágábban jut hitelhez, mint korábban. Végül a szakértők szerint az eddigi 40 százalékos részvényáresést további 20 százalékos zuhanás követheti, azaz a VW papírjai is a botrány előtti értékük harmadára eshetnek, mint a BP-éi.